Brüsszelben sokan úgy tartják, hogy a kis országok látják el a leghatékonyabban az unió elnöki tisztjét. Ezért komoly esélyt adnak Írországnak az esetleges érdekellentétek elsimítására, már csak azért is, mert Bertie Ahern ír kormányfő az északír békefolyamat során gazdag tárgyalási és konfliktuskezelési tapasztalatokra tett szert. Most azonban túl sok feladat hárulhat rá. Májusban az Európai Unió tíz új tagországgal bővül. Az európai strukturális alapból jelentős hasznot húzó vagy hasznot remélő régi és új tagországok, (elsősorban Spanyolország és Lengyelország, de közéjük tartozik Írország is), elégedetlenséggel szemlélik, hogy az unió hat nettó befizető országa, köztük Németország és Franciaország nemrég megállapodott: a közös kiadásokat maximálják, mégpedig bruttó nemzeti össztermékük 1 százalékában. Bármennyire tapasztalt tárgyaló is Bertie Ahern, az említett két országgal nehéz lesz megegyezésre jutnia. A németek és a franciák ráadásul felmentették magukat az unió stabilitási és növekedési paktumának betartása alól, így Dublinra hárul az a feladat is, hogy rendre és az uniós költségvetési szabályok betartására utasítsa őket.
Kedvező jelek mutatkoznak ugyanakkor az európai uniós alkotmány nyélbe ütésére. Az ír kormányfő kedden Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének megígérte: küzdeni fog az alkotmány kompromisszumos elfogadásáért. Ellenkező esetben a „kétsebességes Európára” vonatkozó német-francia kilátások valósulnának meg, ezeket pedig Ahern „alapvetően rossznak” ítéli. (Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének mandátuma egyébként idén lejár. Bár Prodi csak októberben távozik, az utódlás kérdésével az ír elnökségnek már jóval előbb foglalkoznia kell.)
Kérdéses, mit kezd Dublin a hűvössé vált amerikai-európai viszonnyal. A négymilliós létszámú, semlegességére rendkívül büszke Írország egyike a leginkább uniópárti országoknak, gazdasági felemelkedése nagyban kötődik a kontinenshez, a közös európai védelmi politika kiépítését azonban meglehetős gyanakvással szemléli. Ebben szerepet játszik az ország Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolata, amihez az is hozzájárul, hogy negyvenmillió amerikai polgár vallja ír származásúnak magát. A sajátos viszony kapóra jöhet majd Dublinnak, amikor az iraki háború, a kiotói egyezmény vagy a Nemzetközi Bíróság miatt mutatkozó amerikai-európai feszültségek csillapítására kerül sor. E témák bizonyára napirenden lesznek a júniusban, Írországban tartandó európai-amerikai csúcstalálkozón.
Más események is bonyolíthatják Dublin helyzetét: a belpolitika összefonódik az EU-s szereppel; júniusban helyhatósági választások lesznek, együtt az európai parlamenti választásokkal. Bertie Ahern jobbközép kormánya a kényszerű költségvetési megszorítások miatt máris sokat veszített népszerűségéből. A választók árgus szemekkel fogják figyelni, sikerül-e Írországnak megőriznie kedvezményezett helyzetét a hat éves uniós költségvetésről kezdődő tárgyalásokon. Ha nem, az ír kormányfő az EU-elnökséggel legalább annyit veszíthet a réven, amennyit megnyerhet a vámon.
Kedvező jelek mutatkoznak ugyanakkor az európai uniós alkotmány nyélbe ütésére. Az ír kormányfő kedden Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének megígérte: küzdeni fog az alkotmány kompromisszumos elfogadásáért. Ellenkező esetben a „kétsebességes Európára” vonatkozó német-francia kilátások valósulnának meg, ezeket pedig Ahern „alapvetően rossznak” ítéli. (Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének mandátuma egyébként idén lejár. Bár Prodi csak októberben távozik, az utódlás kérdésével az ír elnökségnek már jóval előbb foglalkoznia kell.)
Kérdéses, mit kezd Dublin a hűvössé vált amerikai-európai viszonnyal. A négymilliós létszámú, semlegességére rendkívül büszke Írország egyike a leginkább uniópárti országoknak, gazdasági felemelkedése nagyban kötődik a kontinenshez, a közös európai védelmi politika kiépítését azonban meglehetős gyanakvással szemléli. Ebben szerepet játszik az ország Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolata, amihez az is hozzájárul, hogy negyvenmillió amerikai polgár vallja ír származásúnak magát. A sajátos viszony kapóra jöhet majd Dublinnak, amikor az iraki háború, a kiotói egyezmény vagy a Nemzetközi Bíróság miatt mutatkozó amerikai-európai feszültségek csillapítására kerül sor. E témák bizonyára napirenden lesznek a júniusban, Írországban tartandó európai-amerikai csúcstalálkozón.
Más események is bonyolíthatják Dublin helyzetét: a belpolitika összefonódik az EU-s szereppel; júniusban helyhatósági választások lesznek, együtt az európai parlamenti választásokkal. Bertie Ahern jobbközép kormánya a kényszerű költségvetési megszorítások miatt máris sokat veszített népszerűségéből. A választók árgus szemekkel fogják figyelni, sikerül-e Írországnak megőriznie kedvezményezett helyzetét a hat éves uniós költségvetésről kezdődő tárgyalásokon. Ha nem, az ír kormányfő az EU-elnökséggel legalább annyit veszíthet a réven, amennyit megnyerhet a vámon.