Égnek a telefonvonalak az egyik legnagyobb nemzetközi roma információs központ, az Erionet brüsszeli irodájában, miután több tekintélyes brit médium a napokban arról adott hírt, hogy az Európai Unió májusi bővítése után tömegével vándorolnak majd romák Nagy-Britanniába. A britek pánikhangulatát csak növelte a The Sunday Times egyik cikke, amelyben a vezető vasárnapi brit lap arról számolt be, hogy Tony Blair kormányfő személyesen írt a cseh miniszterelnöknek, felpanaszolva, hogy a cseh romák máris jól szervezettnek tűnő módon érkeznek tömegével a szigetországba.
A lap számokat is közölt: eszerint az uniós csatlakozást követően legalább százezer kelet-európai roma utazik majd Nagy-Britanniába, amely a kelet-európai csatlakozók előtt a bővítés pillanatától megnyitja munkaerőpiacát és jóléti rendszerét. „A Sunday Times állítása teljesen megalapozatlan politikai rémhír. Nem hiszem, hogy lehetne pontos számot mondani arról, hány roma fog Nagy-Britanniába menni, ugyanis ilyen jellegű tanulmány nem készült” – kommentálta a hírt a hvg.hu-nak Kóczé Angéla, a brüsszeli Erionet igazgatója. Az EU-n belül roma ügyekben lobbizó nemzetközi szervezet vezetője kitért arra is, hogy nem igaz a lap állítása, miszerint a Nagy-Britanniába vándorló romák mindegyike ugyanúgy hozzájutna a brit egészségügyi ellátáshoz, oktatási rendszerhez és nyugdíjkedvezményhez, mint a britek, hiszen az uniós állampolgárok közül is csak azok élvezhetik ezeket az előnyöket, akik legálisan élnek és dolgoznak a szigetországban. Kóczé úgy véli: a tömeges roma bevándorlásról szóló rémhírek azért veszélyesek, mert „átterjedhetnek más államokra is”, amelyek emiatt újabbnál újabb intézkedéseket vezetnek be azért, hogy megakadályozzák az új tagállamok polgárainak szabad mozgását. „Ezek a korlátozások értelemszerűen nemcsak a romákat, hanem az új tagországok valamennyi polgárát érintenék, így a nem romák a romákat tennék felelőssé az őket is ért diszkrimináció miatt” – érvelt az Erionet vezetője.
A roma migráció témáját nemcsak a The Sunday Times, de a tekintélyes brit The Economist hetilap is érinti legfrissebb számában, amelyben külön kiemelte a főleg Szlovákia keleti részén található „legszegényebb roma falvakat”, amelyek lakói a jólét reményében indulhatnak útnak Nyugat felé. A hetilap emlékeztet rá, hogy néhány évvel ezelőtt éppen a szlovákiai romák kértek politikai menedékjogot Nagy-Britanniába, amire a britek ideiglenes vízumkényszerrel reagáltak - ezt a módszert azonban a bővítés után már nem alkalmazhatják. A hvg.hu-nak nyilatkozó, roma ügyekkel foglalkozó szociológusok ugyanakkor kétlik, hogy a nyelveket nem beszélő, nyomorban élő romák külföldre utaznának, hiszen sokszor „még buszjegyre sem telik nekik”.
A roma „exodustól” való rettegés – a romaszervezetek reményei szerint – ráébreszti Brüsszelt, hogy szükség van a roma integrációt elősegítő, hosszútávú stratégia kidolgozására, összhangban az új tagországok, elsősorban Magyarország, Csehország, és Szlovákia erőfeszítéseivel. Annál is inkább, mert jóllehet sokan közép-kelet európai problémaként tüntetik fel a romapolitikát, számos nyugat-európai kormánynak is fáj miatta a feje. A hvg.hu információ szerint például holland romaszervezetek azért emeltek panaszt a brüsszeli Erionetnél, mert a holland kormány nem tekintené kisebbségnek a romákat, így nem vonatkozna rájuk az EU kisebbségek védelmében hozott konvenciója.
Brüsszelben végre leesett a tantusz, az Európai Bizottság felkérte az Erionet munkatársait: készítsenek egy - a romák helyzetét elemző - tanulmányt, amelyben tizenegy, jelenlegi illetve leendő EU-tag romaügyben kidolgozott és alkalmazott programjait mutatják be. A tanulmány első része azonban csak a májusi kapunyitást megelőző hónapra készül el, így csak áprilistól lehet róla egyáltalán vitát nyitni.
A romáktól való félelem ijesztő példája az a november végén történt eset, amikor az Európai Parlamentben megrendezett díjátadó ünnepségre díjazottként igyekezett roma ösztöndíjasokat a határőrök nem akarták Franciaországba beengedni, illegális munkavállalókat gyanítva a fiatalokban.
A lap számokat is közölt: eszerint az uniós csatlakozást követően legalább százezer kelet-európai roma utazik majd Nagy-Britanniába, amely a kelet-európai csatlakozók előtt a bővítés pillanatától megnyitja munkaerőpiacát és jóléti rendszerét. „A Sunday Times állítása teljesen megalapozatlan politikai rémhír. Nem hiszem, hogy lehetne pontos számot mondani arról, hány roma fog Nagy-Britanniába menni, ugyanis ilyen jellegű tanulmány nem készült” – kommentálta a hírt a hvg.hu-nak Kóczé Angéla, a brüsszeli Erionet igazgatója. Az EU-n belül roma ügyekben lobbizó nemzetközi szervezet vezetője kitért arra is, hogy nem igaz a lap állítása, miszerint a Nagy-Britanniába vándorló romák mindegyike ugyanúgy hozzájutna a brit egészségügyi ellátáshoz, oktatási rendszerhez és nyugdíjkedvezményhez, mint a britek, hiszen az uniós állampolgárok közül is csak azok élvezhetik ezeket az előnyöket, akik legálisan élnek és dolgoznak a szigetországban. Kóczé úgy véli: a tömeges roma bevándorlásról szóló rémhírek azért veszélyesek, mert „átterjedhetnek más államokra is”, amelyek emiatt újabbnál újabb intézkedéseket vezetnek be azért, hogy megakadályozzák az új tagállamok polgárainak szabad mozgását. „Ezek a korlátozások értelemszerűen nemcsak a romákat, hanem az új tagországok valamennyi polgárát érintenék, így a nem romák a romákat tennék felelőssé az őket is ért diszkrimináció miatt” – érvelt az Erionet vezetője.
A roma migráció témáját nemcsak a The Sunday Times, de a tekintélyes brit The Economist hetilap is érinti legfrissebb számában, amelyben külön kiemelte a főleg Szlovákia keleti részén található „legszegényebb roma falvakat”, amelyek lakói a jólét reményében indulhatnak útnak Nyugat felé. A hetilap emlékeztet rá, hogy néhány évvel ezelőtt éppen a szlovákiai romák kértek politikai menedékjogot Nagy-Britanniába, amire a britek ideiglenes vízumkényszerrel reagáltak - ezt a módszert azonban a bővítés után már nem alkalmazhatják. A hvg.hu-nak nyilatkozó, roma ügyekkel foglalkozó szociológusok ugyanakkor kétlik, hogy a nyelveket nem beszélő, nyomorban élő romák külföldre utaznának, hiszen sokszor „még buszjegyre sem telik nekik”.
A roma „exodustól” való rettegés – a romaszervezetek reményei szerint – ráébreszti Brüsszelt, hogy szükség van a roma integrációt elősegítő, hosszútávú stratégia kidolgozására, összhangban az új tagországok, elsősorban Magyarország, Csehország, és Szlovákia erőfeszítéseivel. Annál is inkább, mert jóllehet sokan közép-kelet európai problémaként tüntetik fel a romapolitikát, számos nyugat-európai kormánynak is fáj miatta a feje. A hvg.hu információ szerint például holland romaszervezetek azért emeltek panaszt a brüsszeli Erionetnél, mert a holland kormány nem tekintené kisebbségnek a romákat, így nem vonatkozna rájuk az EU kisebbségek védelmében hozott konvenciója.
Brüsszelben végre leesett a tantusz, az Európai Bizottság felkérte az Erionet munkatársait: készítsenek egy - a romák helyzetét elemző - tanulmányt, amelyben tizenegy, jelenlegi illetve leendő EU-tag romaügyben kidolgozott és alkalmazott programjait mutatják be. A tanulmány első része azonban csak a májusi kapunyitást megelőző hónapra készül el, így csak áprilistól lehet róla egyáltalán vitát nyitni.
A romáktól való félelem ijesztő példája az a november végén történt eset, amikor az Európai Parlamentben megrendezett díjátadó ünnepségre díjazottként igyekezett roma ösztöndíjasokat a határőrök nem akarták Franciaországba beengedni, illegális munkavállalókat gyanítva a fiatalokban.