Az alkotmányos szerződésről azonban a 25 tagú Uniónak kell döntenie, és a másik rebellis, Lengyelország még nem adta jelét annak, hogy beadná a derekát. Tavaly decemberben Spanyolország és Lengyelország elutasító álláspontja hiúsította meg a leendő európai alkotmányról szóló megegyezést az EU brüsszeli csúcsértekezletén. A nagy európai országok, elsősorban Németország és Franciaország ugyanis azt szeretnék, ha a spanyolok és a lengyelek kevesebb tisztségviselői hellyel is beérnék az európai döntéshozó szervekben, mint amennyi lakosságuk számaránya alapján a jelenlegi elosztási elvek szerint megilletné őket. A lengyelek és spanyolok azonban mindeddig ragaszkodtak ahhoz, hogy megkapják a nekik járó döntéshozói pozíciókat.
Ana Palacio úgy fogalmazott - tudósít az MTI -, hogy Madrid prioritásként kezeli a megegyezés elérését, mivel véleménye szerint az európai alkotmány ad majd választ az európai állampolgárok aggodalmaira, egyebek között az illegális bevándorlás miatti félelmekre. A brüsszeli kudarcot nem tartotta jelentősnek a spanyol külügyminiszter, aki szerint "Európa építése során" nem most történt először megakadás, a különbség most az, hogy „a kis Európáról a 25 tagállam, valamint Románia, Bulgária és Törökország Európájára való átmenet zajlik".
Ana Palacio úgy fogalmazott - tudósít az MTI -, hogy Madrid prioritásként kezeli a megegyezés elérését, mivel véleménye szerint az európai alkotmány ad majd választ az európai állampolgárok aggodalmaira, egyebek között az illegális bevándorlás miatti félelmekre. A brüsszeli kudarcot nem tartotta jelentősnek a spanyol külügyminiszter, aki szerint "Európa építése során" nem most történt először megakadás, a különbség most az, hogy „a kis Európáról a 25 tagállam, valamint Románia, Bulgária és Törökország Európájára való átmenet zajlik".