Az iráni hírügynökség hétfői beszámolói szerint a délnyugati Andimesk, Firuzábád és Izéh városokban konzervatív és reformpárti jelöltek hívei mentek egymásnak. A rendőrség mindhárom városban közbelépett. Izéhben, ahol négyen vesztették életüket, a rendőrök mintegy harminc tüntetőt vettek őrizetbe - írja az MTI.
A pénteki választásokon a konzervatív jelölteknek szinte az ország minden részén sikerült felülkerekedniük, ami a reformpárti hívek tiltakozását váltotta ki. 2400 reformista jelölt - köztük számos neves reformpárti politikus és jelenlegi képviselő - kizárása a választásokból már a szavazás előtt is súlyos feszültséget okozott.
Az iráni belügyminisztérium adatai szerint a 289 parlamenti hely közül eddig 194 sorsa dőlt el: a konzervatívok 133 képviselői helyet nyertek el, a reformisták 37-et, a függetlenek 17-et, míg 5 képviselői szék jutott a vallási kisebbségeknek. Egyelőre a hatóságok 31 olyan szavazókörzetről tudnak, ahol a részvételi arány nem érte el a 25 százalékot, és így ott ismételt választást kell tartani - írja az MTI tudósítója. Az eddig feldolgozott adatok szerint egyelőre nincs nő a parlamentbe bejutott képviselőjelöltek között. A jelenlegi parlamentben 13 női képviselő ül. A választást a reformerők nagy része bojkottálta, miután a konzervatív muzulmán papokból és jogtudósokból álló Őrök Tanácsa 2400, többségében reformpárti jelölt indulását nem hagyta jóvá.
A konzervatív vallási pártok jelöltjei valószínűleg jóval többet megszereznek a parlamenti többséghez szükséges 146 helynél - jelentette a CNN tudósítója Kasra Naji. A fundamentalisták következő célja, hogy a jövőre esedékes elnökválasztásokon helyzetbe hozzák Hassan Rowani vallási vezetőt, akinek a magára maradt reformista elnököt, Mohammed Khatamit kellene legyőznie.
„Sajnos, ez nem volt szabad választás” - szögezte le Mosztafa Tádzsadeh, a fő reformista párt, az Iszlám Irán Részvételi Frontja vezetője. A választás lefolyását több nyugati ország is elítélte. A reformisták szerint az alacsony részvétel a konzervatívok vereségét jelenti. Az Iráni Iszlám Köztársaság 1979-es kikiáltása óta a mostani választáson volt a legalacsonyabb a választási részvétel aránya: alig haladta meg az ötven százalékot. A legkevesebben főváros körzetében, Teherán tartományban mentek el szavazni, itt a részvételi arány nem érte el a 34 százalékot.
„Az iráni nép győzött, az Egyesült Államok, a cionisták és Irán ellenségei vesztettek” - mondta a részeredmények ismeretében Szajed Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
A választások részeredményeinek ismertetését követően a csalódott választók szombaton Irán több részén összecsaptak a rendőrséggel. A délnyugat-iráni Huzisztán tartomány kormányzó-helyettese arról számolt be, hogy a tiltakozók meg akarták támadni a helyi kormányzóhivatal épületét. A tüntetők haragja ezután a városháza, a bíróság és a bankok ellen fordult, a rendfenntartók figyelmeztető lövéseket adtak le és könnygázt vetettek be.
Az irániak félnek, hogy még azokat a kicsi és nehezen kivívott szabadságjogokat is elvesztik, mint a nők kötelező csador-viselésének enyhítése. A konzervatívok máris sürgetik, hogy a rendőrség szereltesse le a betiltott, de hallgatólagosan elnézett, parabolaantennákat is - jelenti a CNN vezető külpolitikai tudósítója, Christiane Amanpour.
A pénteki választásokon a konzervatív jelölteknek szinte az ország minden részén sikerült felülkerekedniük, ami a reformpárti hívek tiltakozását váltotta ki. 2400 reformista jelölt - köztük számos neves reformpárti politikus és jelenlegi képviselő - kizárása a választásokból már a szavazás előtt is súlyos feszültséget okozott.
Az iráni belügyminisztérium adatai szerint a 289 parlamenti hely közül eddig 194 sorsa dőlt el: a konzervatívok 133 képviselői helyet nyertek el, a reformisták 37-et, a függetlenek 17-et, míg 5 képviselői szék jutott a vallási kisebbségeknek. Egyelőre a hatóságok 31 olyan szavazókörzetről tudnak, ahol a részvételi arány nem érte el a 25 százalékot, és így ott ismételt választást kell tartani - írja az MTI tudósítója. Az eddig feldolgozott adatok szerint egyelőre nincs nő a parlamentbe bejutott képviselőjelöltek között. A jelenlegi parlamentben 13 női képviselő ül. A választást a reformerők nagy része bojkottálta, miután a konzervatív muzulmán papokból és jogtudósokból álló Őrök Tanácsa 2400, többségében reformpárti jelölt indulását nem hagyta jóvá.
A konzervatív vallási pártok jelöltjei valószínűleg jóval többet megszereznek a parlamenti többséghez szükséges 146 helynél - jelentette a CNN tudósítója Kasra Naji. A fundamentalisták következő célja, hogy a jövőre esedékes elnökválasztásokon helyzetbe hozzák Hassan Rowani vallási vezetőt, akinek a magára maradt reformista elnököt, Mohammed Khatamit kellene legyőznie.
„Sajnos, ez nem volt szabad választás” - szögezte le Mosztafa Tádzsadeh, a fő reformista párt, az Iszlám Irán Részvételi Frontja vezetője. A választás lefolyását több nyugati ország is elítélte. A reformisták szerint az alacsony részvétel a konzervatívok vereségét jelenti. Az Iráni Iszlám Köztársaság 1979-es kikiáltása óta a mostani választáson volt a legalacsonyabb a választási részvétel aránya: alig haladta meg az ötven százalékot. A legkevesebben főváros körzetében, Teherán tartományban mentek el szavazni, itt a részvételi arány nem érte el a 34 százalékot.
„Az iráni nép győzött, az Egyesült Államok, a cionisták és Irán ellenségei vesztettek” - mondta a részeredmények ismeretében Szajed Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
A választások részeredményeinek ismertetését követően a csalódott választók szombaton Irán több részén összecsaptak a rendőrséggel. A délnyugat-iráni Huzisztán tartomány kormányzó-helyettese arról számolt be, hogy a tiltakozók meg akarták támadni a helyi kormányzóhivatal épületét. A tüntetők haragja ezután a városháza, a bíróság és a bankok ellen fordult, a rendfenntartók figyelmeztető lövéseket adtak le és könnygázt vetettek be.
Az irániak félnek, hogy még azokat a kicsi és nehezen kivívott szabadságjogokat is elvesztik, mint a nők kötelező csador-viselésének enyhítése. A konzervatívok máris sürgetik, hogy a rendőrség szereltesse le a betiltott, de hallgatólagosan elnézett, parabolaantennákat is - jelenti a CNN vezető külpolitikai tudósítója, Christiane Amanpour.