Munir el-Motaszadeket tavaly februárban ítélték el 15 év szabadságvesztésre azzal a váddal, hogy terrorista szervezkedés tagjaként bűnrészes több mint háromezer ember halálában.
Több mint háromezer ember halt meg a 2001. szeptember 11-én New York-i és washingtoni középületek ellen elkövetett merényletekben, s a Motaszadek-per volt az első a világon, amely közvetlenül kapcsolódott ezekhez a merényletekhez.
Azóta Hamburgban rendeztek egy második pert is, de Abdel-Gáni Mzudit, bár az ellene felhozott vádak egybeestek a Motaszadek-perben hangoztatott vádakkal, felmentették. A per vége felé írásos tanúvallomás állította, hogy Mzudi nem volt beavatva az amerikai merényletek terveibe. A tanú - feltehetően a hamburgi szervezkedés és az al-Kaida szervezet összekötője, Ramzi bin as-Siba - felsorolta, hogy kik voltak beavatva a tervekbe, s a listáról nem csak Mzudi, de El-Motaszadek neve is hiányzott. (MTI)
Több mint háromezer ember halt meg a 2001. szeptember 11-én New York-i és washingtoni középületek ellen elkövetett merényletekben, s a Motaszadek-per volt az első a világon, amely közvetlenül kapcsolódott ezekhez a merényletekhez.
Azóta Hamburgban rendeztek egy második pert is, de Abdel-Gáni Mzudit, bár az ellene felhozott vádak egybeestek a Motaszadek-perben hangoztatott vádakkal, felmentették. A per vége felé írásos tanúvallomás állította, hogy Mzudi nem volt beavatva az amerikai merényletek terveibe. A tanú - feltehetően a hamburgi szervezkedés és az al-Kaida szervezet összekötője, Ramzi bin as-Siba - felsorolta, hogy kik voltak beavatva a tervekbe, s a listáról nem csak Mzudi, de El-Motaszadek neve is hiányzott. (MTI)