Gerhard Schröder német kancellár február elején jelentette be lemondását, és utódjául Franz Münteferinget, az SPD parlamenti frakciójának vezetőjét javasolta. Mint mondta, a jövőben elsősorban kormányfői munkájára akar összpontosítani.
A vasárnapi berlini rendkívüli kongresszuson elmondott búcsúbeszédében Schröder egyebek között kijelentette, hogy nem óhajtanak változtatni a reformirányvonalon, azaz Németország kénytelen részben leépíteni a bőkezű szociális államot, hogy nemzetközileg versenyképes maradjon.
A szociáldemokrata vezetés az elnökváltástól azt reméli, hogy a közvetlenebb politizálási stílust képviselő Müntefering jobban el tudja majd adni a reformpolitikát az alapszervezetekben. Az SPD balszárnyán nem csupán morgolódnak a reformpolitika miatt, de kezdeményezések is létrejöttek egy esetleges, az SPD-től balra álló párt megalapításának a gondolatával. Legnevesebb közülük a Kezdeményezés a Munkáért és a Társadalmi Igazságosságért, amelynek alapító tagjait az SPD vezetése ki akarja záratni a pártból.
A közvélemény-kutatások szerint az SPD jelenleg nem kapná meg a voksok 30 százalékát sem, miközben az ellenzéki kereszténypártok körülbelül 20 százalékpontos előnnyel vezetnek.
(MTI)
A vasárnapi berlini rendkívüli kongresszuson elmondott búcsúbeszédében Schröder egyebek között kijelentette, hogy nem óhajtanak változtatni a reformirányvonalon, azaz Németország kénytelen részben leépíteni a bőkezű szociális államot, hogy nemzetközileg versenyképes maradjon.
A szociáldemokrata vezetés az elnökváltástól azt reméli, hogy a közvetlenebb politizálási stílust képviselő Müntefering jobban el tudja majd adni a reformpolitikát az alapszervezetekben. Az SPD balszárnyán nem csupán morgolódnak a reformpolitika miatt, de kezdeményezések is létrejöttek egy esetleges, az SPD-től balra álló párt megalapításának a gondolatával. Legnevesebb közülük a Kezdeményezés a Munkáért és a Társadalmi Igazságosságért, amelynek alapító tagjait az SPD vezetése ki akarja záratni a pártból.
A közvélemény-kutatások szerint az SPD jelenleg nem kapná meg a voksok 30 százalékát sem, miközben az ellenzéki kereszténypártok körülbelül 20 százalékpontos előnnyel vezetnek.
(MTI)