Újabb hét taggal bővül a NATO

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

A szövetség bővülése alkalmából George Bush amerikai elnök a Fehér Ház kertjében sorra kerülő ünnepségen fogadja az új tagok kormányfőit. Oroszország aggódik.

Az Észak-atlanti Szövetségnek Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Észtország, Lettország és Litvánia belépésével hétfőtől 26 tagja lesz. Ezzel a NATO-tagállamok kétötöde volt kommunista ország, és a szövetség súlypontja kelet felé tolódik el. George Bush a hétfőn, közép-európai idő szerint késő este sorra kerülő ünnepségre hívta az új tagok kormányfőit, valamint három, NATO-tagságra törekvő balkáni ország, Albánia, Horvátország és Macedónia vezetőit is. Az új tagok csatlakozása a Fehér Ház közleménye szerint előremozdítja a szabadság ügyét és megerősíti a transzatlanti kapcsolatok fő pillérét jelentő NATO-t egy olyan időszakban, amikor a XXI. század új kihívásaival kell szembenéznie.



James Jones tábornok, a NATO európai erőinek parancsnoka úgy ítélte meg, hogy a szövetség történetének legalapvetőbb átalakulásán megy keresztül és regionális szervezetből globális szervezetté válik. A NATO új feladatokat keres, mindenekelőtt a terrorizmus elleni küzdelemben, az afganisztáni békeküldetéstől a nyári olimpia biztosításáig, gyors reagálású erőt hoz létre, és felmerült az iraki szerepvállalás is.



A NATO kollektív védelmi területe a balti államok csatlakozásával eléri az orosz határokat. Ez potenciális fenyegetést jelent Oroszország biztonságára, noha az új kihívások (nemzetközi terrorizmus, atomfegyverek terjedése, drogcsempészés) nem indokolják Észtország, Lettország és Litvánia NATO-felvételét - mutattak rá moszkvai politikusok. Oroszország fő aggodalma az, hogy a NATO tevékenységének kiterjesztése tovább nyirbálhatja befolyását a posztszovjet térségben, holott éppen ennek helyreállításán fáradozik. Ukrajna és Grúzia már jelezte, hogy idővel csatlakozni kíván a NATO-hoz, amellyel más, kaukázusi és közép-ázsiai szovjet utódállamok is együttműködnek a békepartnerség keretében. Szergej Ivanov védelmi miniszter pedig óva intette a NATO-t: "ha továbbra is katonai szövetség marad, megtartva offenzív doktrínáját, akkor Oroszország felül fogja vizsgálni katonai tervezését és erői struktúrájának alapelveit, beleértve nukleáris összetevőjüket".



Moszkva tudatta, hogy a terrorellenes küzdelem keretében el tudja fogadni amerikai NATO-bázisok áthelyezését Németországból a Közel-Kelettel szomszédos új tagországokba, Bulgáriába vagy Romániába, de ellenzi Lengyelországba telepítésüket.