hvg.hu: Szerdán a parlament felsőházi termében, a közel-keleti békéről és a nemzetközi terrorizmusról tartott előadásában megemlítette, hogy Európának különbséget kell tenni a palesztinok gazdasági és politikai támogatása között. Mit értett ezen?
Móse Kacav: Úgy gondolom, hogy nemcsak a gazdasági és politikai támogatás között, de a politika és a terror között is különbséget kell tennünk. Egyetértünk abban, hogy Európa folytasson kiegyensúlyozott politikát az izraeli-palesztin konfliktusban, de ez nem mond ellen a határozott terrorral szembeni fellépésnek Izrael oldalán. A palesztinok értésére kellene adniuk: a gazdasági támogatást humanitárius alapon, feltétel nélkül megadjuk nektek, ám politikai támogatást csak akkor kaphattok, ha a terrortámadásokat leállítjátok. Ez arra ösztönözheti a palesztin vezetést, hogy felhagyjon a terroristák támogatásával és a békefolyamatot felújítsa. Példátlanul kegyetlen terrorral kell naponta szembenéznünk: ágyukban ölnek meg csecsemőket és gyermekeket, és a gyilkosok nem ismernek kíméletet.
Ahmed Jasszin megölésekor az Európai Unió kijelentette, hogy Izraelnek joga az önvédelem, ám a sejk helikopterről kilőtt rakétával történt likvidálása sértette a nemzetközi jogot. Mit szól ehhez?
Ahmed Jasszin azt hirdette, hogy Izrael államot meg kell semmisíteni. Személyesen irányította a Hamasz terrortevékenységét. Ő nemcsak buzdított az izraeli polgárok elleni gyilkos terrortámadásokra, de közvetlenül is részt vett azok kivitelezésében. Személyes felelősség terheli több száz ártatlan izraeli haláláért.
Mivel magyarázza a palesztin terrorakciókat? Van valamilyen közük az iszlámhoz?
A terror fanatikus hitből fakad. A terroristák úgy vélik, Allahot szolgálják azzal, ha zsidókat ölnek csak azért, mert zsidók. Sajnos, számos imám a mecsetekben erőszakos akcióra hívja fel híveit. Ám a Korán szelleme ezzel ellentétes. A palesztin terror abból a téves feltételezésből indul ki, hogy Izrael politikailag és erkölcsileg gyenge. Talán azért gondolják ezt, mert nem ismerik a demokráciát. Azt hiszik, mert a Knesszetben sokat vitatkozunk, és mert az újságok tele vannak polemikus cikkekkel, Izrael gyenge. Ám a szabad vita a demokrácia sajátja, annak lényegéhez tartozik. Igaz, a palesztin terror az izraeliekben dühöt, kiábrándultságot és gyanakvást okoz, ám ez nem jelent nemzeti gyengeséget. Az izraeli nép erős és harcol a terror ellen. A palesztin terror pedig a rátermett, bölcs és felelős vezetés hiányáról árulkodik. A palesztin vezetés ma egyedül a terrorban hisz. Ám ez a politika nemcsak nekünk okoz súlyos károkat, de ebbe ők maguk is tönkre mennek. A békefolyamat mindkét félnek javára válna.
A békefolyamatot - annak 1993 évi megindulása óta - talán az eddigi legsúlyosabb válság akasztotta meg. Látszik-e valamilyen fény az alagút végén?
Palesztinok és izraeliek viszonya talán sohasem süllyedt ilyen mélyre, mint most. Mégis mélységesen hiszek abban, hogy a béke lehetősége nyitva áll mindannyiunk előtt. 1993 és 2000 között [az első intifáda előtt] a palesztinok békés úton gyors politikai és gazdasági eredményeket értek el. Történelmük során először megválaszthatták saját képviseleti szerveiket. A zsidó állam megélhetést ajánlott a munkanélküli palesztinoknak. Komoly gazdasági segítségben részesültek, és ott álltak a független és szabad palesztin állam megalakításának kapujában. Izrael jelentős engedményeket tett a békefolyamatban. Ennek ellenére a palesztinok a terror eszközéhez folyamodtak. Ha a palesztinok felhagynának a terrorral, megindulhatnak a politikai tárgyalások, és láthatóvá válna a fény az alagút végén. Ebben Európának nagy szerepe lehet.
Móse Kacav: Úgy gondolom, hogy nemcsak a gazdasági és politikai támogatás között, de a politika és a terror között is különbséget kell tennünk. Egyetértünk abban, hogy Európa folytasson kiegyensúlyozott politikát az izraeli-palesztin konfliktusban, de ez nem mond ellen a határozott terrorral szembeni fellépésnek Izrael oldalán. A palesztinok értésére kellene adniuk: a gazdasági támogatást humanitárius alapon, feltétel nélkül megadjuk nektek, ám politikai támogatást csak akkor kaphattok, ha a terrortámadásokat leállítjátok. Ez arra ösztönözheti a palesztin vezetést, hogy felhagyjon a terroristák támogatásával és a békefolyamatot felújítsa. Példátlanul kegyetlen terrorral kell naponta szembenéznünk: ágyukban ölnek meg csecsemőket és gyermekeket, és a gyilkosok nem ismernek kíméletet.
Ahmed Jasszin megölésekor az Európai Unió kijelentette, hogy Izraelnek joga az önvédelem, ám a sejk helikopterről kilőtt rakétával történt likvidálása sértette a nemzetközi jogot. Mit szól ehhez?
Ahmed Jasszin azt hirdette, hogy Izrael államot meg kell semmisíteni. Személyesen irányította a Hamasz terrortevékenységét. Ő nemcsak buzdított az izraeli polgárok elleni gyilkos terrortámadásokra, de közvetlenül is részt vett azok kivitelezésében. Személyes felelősség terheli több száz ártatlan izraeli haláláért.
Mivel magyarázza a palesztin terrorakciókat? Van valamilyen közük az iszlámhoz?
A terror fanatikus hitből fakad. A terroristák úgy vélik, Allahot szolgálják azzal, ha zsidókat ölnek csak azért, mert zsidók. Sajnos, számos imám a mecsetekben erőszakos akcióra hívja fel híveit. Ám a Korán szelleme ezzel ellentétes. A palesztin terror abból a téves feltételezésből indul ki, hogy Izrael politikailag és erkölcsileg gyenge. Talán azért gondolják ezt, mert nem ismerik a demokráciát. Azt hiszik, mert a Knesszetben sokat vitatkozunk, és mert az újságok tele vannak polemikus cikkekkel, Izrael gyenge. Ám a szabad vita a demokrácia sajátja, annak lényegéhez tartozik. Igaz, a palesztin terror az izraeliekben dühöt, kiábrándultságot és gyanakvást okoz, ám ez nem jelent nemzeti gyengeséget. Az izraeli nép erős és harcol a terror ellen. A palesztin terror pedig a rátermett, bölcs és felelős vezetés hiányáról árulkodik. A palesztin vezetés ma egyedül a terrorban hisz. Ám ez a politika nemcsak nekünk okoz súlyos károkat, de ebbe ők maguk is tönkre mennek. A békefolyamat mindkét félnek javára válna.
A békefolyamatot - annak 1993 évi megindulása óta - talán az eddigi legsúlyosabb válság akasztotta meg. Látszik-e valamilyen fény az alagút végén?
Palesztinok és izraeliek viszonya talán sohasem süllyedt ilyen mélyre, mint most. Mégis mélységesen hiszek abban, hogy a béke lehetősége nyitva áll mindannyiunk előtt. 1993 és 2000 között [az első intifáda előtt] a palesztinok békés úton gyors politikai és gazdasági eredményeket értek el. Történelmük során először megválaszthatták saját képviseleti szerveiket. A zsidó állam megélhetést ajánlott a munkanélküli palesztinoknak. Komoly gazdasági segítségben részesültek, és ott álltak a független és szabad palesztin állam megalakításának kapujában. Izrael jelentős engedményeket tett a békefolyamatban. Ennek ellenére a palesztinok a terror eszközéhez folyamodtak. Ha a palesztinok felhagynának a terrorral, megindulhatnak a politikai tárgyalások, és láthatóvá válna a fény az alagút végén. Ebben Európának nagy szerepe lehet.