A képviselők keddre gyűjtötték össze az indítvány napirendre tűzéséhez szükséges számú aláírást. Az EP várhatóan már szerdán megkezdi a vitát a javaslatról, a szavazást pedig a május elején esedékes következő - ebben a ciklusban egyszersmind utolsó - plenáris ülésen tarthatják meg.
Az indítvány elfogadásának valószínűsége csekély, mert a két legnagyobb politikai csoport, az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták Pártja nem támogatja a kezdeményezést.
Az Eurostat-ügy tavaly májusban robbant ki, amikor különféle pénzügyi visszaélések gyanúja miatt ideiglenesen más beosztásba helyezték a hivatal két legmagasabb rangú vezetőjét. Néhány héttel később fegyelmi vizsgálatot is indítottak ellenük, amely még mindig tart.
A tisztségviselőket azzal gyanúsítják, hogy legalábbis szemet hunytak a hivatalnál állítólag évek óta folyó súlyos szabálytalanságok felett, ha ugyan nem vettek tevékenyen részt bennük.
Jans-Peter Bonde és csoportja a folyamatban lévő vizsgálatok és az eddigi meghallgatások ellenére úgy véli, hogy továbbra sem tekinthető tisztázottnak, milyen felelősség terheli a bizottságot az ügyben. Bizalmatlansági indítványuk szerint a brüsszeli testület képviselői nem adtak kielégítő válaszokat az ezzel kapcsolatban felmerült kérdésekre, és nem vállalták a felelősség rájuk eső részét.
A bizalmatlansági indítvány elfogadása kétharmados többséget igényelne a 626 fős parlamentben. Noha a két legnagyobb pártcsoport támogatása nélkül ez nem lehetséges, a vita újbóli napirendre tűzése és magának a szavazásnak a megtartása politikai tekintélyveszteséget okozhat a bizottságnak, amelyet már amúgy is meggyengített több tagjának - az utóbbi hetekben bekövetkezett, illetve várható - idő előtti távozása. (MTI)
Az indítvány elfogadásának valószínűsége csekély, mert a két legnagyobb politikai csoport, az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták Pártja nem támogatja a kezdeményezést.
Az Eurostat-ügy tavaly májusban robbant ki, amikor különféle pénzügyi visszaélések gyanúja miatt ideiglenesen más beosztásba helyezték a hivatal két legmagasabb rangú vezetőjét. Néhány héttel később fegyelmi vizsgálatot is indítottak ellenük, amely még mindig tart.
A tisztségviselőket azzal gyanúsítják, hogy legalábbis szemet hunytak a hivatalnál állítólag évek óta folyó súlyos szabálytalanságok felett, ha ugyan nem vettek tevékenyen részt bennük.
Jans-Peter Bonde és csoportja a folyamatban lévő vizsgálatok és az eddigi meghallgatások ellenére úgy véli, hogy továbbra sem tekinthető tisztázottnak, milyen felelősség terheli a bizottságot az ügyben. Bizalmatlansági indítványuk szerint a brüsszeli testület képviselői nem adtak kielégítő válaszokat az ezzel kapcsolatban felmerült kérdésekre, és nem vállalták a felelősség rájuk eső részét.
A bizalmatlansági indítvány elfogadása kétharmados többséget igényelne a 626 fős parlamentben. Noha a két legnagyobb pártcsoport támogatása nélkül ez nem lehetséges, a vita újbóli napirendre tűzése és magának a szavazásnak a megtartása politikai tekintélyveszteséget okozhat a bizottságnak, amelyet már amúgy is meggyengített több tagjának - az utóbbi hetekben bekövetkezett, illetve várható - idő előtti távozása. (MTI)