Az afrikai óriáscsigák első három példányát, a corriere.it írása szerint 1966-ban hozta magával egy fiú az Egyesült Államokba, majd ott szabadon eresztette őket. Az elszaporodott állatok száma azonban jelenleg már tizennyolcezerre tehető.
A kutatókat nem csupán az aggasztja, hogy a csigák ötszázféle növényt falnak fel, hanem az is, hogy kiderült: nyálkás váladékukkal agyhártyagyulladást terjeszthetnek.
Az agrártárca illetékesei „vérdíjat” tűztek ki a csigákra, felismerésüket segítő fotójuk ott függ minden iskola bejáratánál. A kormány szerint a most kezdődött csigaellenes hadjárat legalább tíz évig tart majd, a lassúságukról ismert csigák ugyanis meglehetősen gyorsan szaporodnak
A kutatókat nem csupán az aggasztja, hogy a csigák ötszázféle növényt falnak fel, hanem az is, hogy kiderült: nyálkás váladékukkal agyhártyagyulladást terjeszthetnek.
Az agrártárca illetékesei „vérdíjat” tűztek ki a csigákra, felismerésüket segítő fotójuk ott függ minden iskola bejáratánál. A kormány szerint a most kezdődött csigaellenes hadjárat legalább tíz évig tart majd, a lassúságukról ismert csigák ugyanis meglehetősen gyorsan szaporodnak