Az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt által kidolgozott javaslatot kedden délután második olvasatban váratlanul elvetette a cseh parlament alsóháza, a képviselőház. A javaslat szerint, amelyet első olvasatban tavaly decemberben a képviselők elfogadtak, azon személyek utódai, akik a Varsói Szerződés 1968 augusztusi csehszlovákiai bevonulása következtében életüket veszítették, egymillió koronát (közel nyolcmillió forint) kaptak volna. A súlyos, tartós következményekkel járó sérülésért félmillió, míg a kisebb sérülésekért százezer korona járt volna.
A polgári demokraták javaslatát a kormányzó szociáldemokraták és az ellenzéki kommunisták együttesen utasították el. Vlastimil Tlusty, a polgári demokraták frakcióvezetője a baloldaliak elutasító álláspontját "szégyenletesnek" minősítette.
A szociáldemokraták a kezdetektől fogva ellenezték a törvényjavaslatot. Lényegében az ő véleményük érvényesült a kormány negatív álláspontjában is. A kormány azért utasította el a polgári demokraták javaslatát, mert szerinte nehéz bizonyítani az eseteket, s ugyanakkor a kártérítés összegét is túl magasnak találta. "Az is helytelen, hogy annak az államnak kelljen fizetnie, amely maga is áldozata volt a megszállásnak. A kárpótlást a Csehszlovákiát megszálló országoktól kellene kérni" - jelentette ki decemberben a képviselőházban Pavel Dostál kultuszminiszter.
A kommunisták azon a véleményen voltak, hogy a javaslatot még át kell dolgozni. Miután ezt az álláspontot senki sem támogatta, a kommunista képviselők csatlakoztak a szociáldemokraták elutasító álláspontjához.
Csehszlovákia megszállásával, amelyben a szovjet, a lengyel, a magyar, a keletnémet és a bolgár hadsereg vett részt, az akkori szovjet vezetés a "prágai tavasz" néven ismert csehszlovákiai reformmozgalmat akarta letörni.
A ma ismert adatok szerint a megszállás első hónapjában 72 személy vesztette életét, 266 ember súlyos, 436 pedig könnyebb sérülést szenvedett. A volt Varsói Szerződés érintett tagországai a nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek elején nyilvánosan megkövették Csehszlovákiát az 1968-as megszállásért. Magyarországon az Országgyűlés fogadott el nyilatkozatot ez ügyben. (MTI)
A polgári demokraták javaslatát a kormányzó szociáldemokraták és az ellenzéki kommunisták együttesen utasították el. Vlastimil Tlusty, a polgári demokraták frakcióvezetője a baloldaliak elutasító álláspontját "szégyenletesnek" minősítette.
A szociáldemokraták a kezdetektől fogva ellenezték a törvényjavaslatot. Lényegében az ő véleményük érvényesült a kormány negatív álláspontjában is. A kormány azért utasította el a polgári demokraták javaslatát, mert szerinte nehéz bizonyítani az eseteket, s ugyanakkor a kártérítés összegét is túl magasnak találta. "Az is helytelen, hogy annak az államnak kelljen fizetnie, amely maga is áldozata volt a megszállásnak. A kárpótlást a Csehszlovákiát megszálló országoktól kellene kérni" - jelentette ki decemberben a képviselőházban Pavel Dostál kultuszminiszter.
A kommunisták azon a véleményen voltak, hogy a javaslatot még át kell dolgozni. Miután ezt az álláspontot senki sem támogatta, a kommunista képviselők csatlakoztak a szociáldemokraták elutasító álláspontjához.
Csehszlovákia megszállásával, amelyben a szovjet, a lengyel, a magyar, a keletnémet és a bolgár hadsereg vett részt, az akkori szovjet vezetés a "prágai tavasz" néven ismert csehszlovákiai reformmozgalmat akarta letörni.
A ma ismert adatok szerint a megszállás első hónapjában 72 személy vesztette életét, 266 ember súlyos, 436 pedig könnyebb sérülést szenvedett. A volt Varsói Szerződés érintett tagországai a nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek elején nyilvánosan megkövették Csehszlovákiát az 1968-as megszállásért. Magyarországon az Országgyűlés fogadott el nyilatkozatot ez ügyben. (MTI)