Szerdai brit sajtóbeszámolók szerint a három hete csendben elrendelt tilalom miatt már nyolc turistahajót nem engedtek be spanyol kikötőkbe a hatóságok, arra hivatkozva, hogy a hajók előzőleg Gibraltáron jártak.
A brit külügyminisztérium máris közölte, hogy jogi eljárást indít Madrid ellen, ha nem születik "azonnali" megoldás a Gibraltár ügyében kirobbant legújabb viszályban. Jack Straw brit és Miguel Moratinos új spanyol külügyminiszter éppen csütörtökön találkozik egymással először.
A szerdai The Timesnak a gibraltári kikötői hatóság igazgatója azt mondta: nem csodálkozna, ha az derülne ki, hogy a spanyol intézkedés ezzel a találkozóval van összefüggésben, alkalmat teremtve Moratinosnak arra, hogy "gesztus" gyanánt felajánlja a tilalom visszavonását, brit engedményeket követelve cserébe.
Joe Holliday gibraltári kereskedelmi miniszter azt mondta: a Gibraltáron járt hajók spanyolországi kikötési tilalma az elmúlt három hétben fokozatosan terjedt; először Barcelonára és Cádizra vonatkozott, majd Malagára és Tarragonára, ma pedig már az összes spanyol kikötőre érvényes. A miniszter szerint máris számos turistahajó kiiktatta programjából Gibraltárt, mert utána nem tudna kikötni Spanyolországban. Holliday szerint a spanyol kormány mindig azt a gibraltári gazdasági ágazatot támadja, amelyiknek éppen jól, megy; most "éppen ezt a pillért (a turizmust) akarják kiütni".
A világ 32 legnagyobb tengeri idegenforgalmi cégét képviselő londoni szervezet, a Passenger Shipping Association igazgatója tiltakozott a spanyol kormánynál, mondván: a kikötési tilalom súlyos fennakadásokat okoz a hajózási vállalatok programjaiban, és a Földközi-tenger nyugati medencéjének teljes idegenforgalmi ágazatát veszélybe sodorja.
Gibraltár sorsa régóta viszály forrása a két EU-tagállam között. London rendszeresen és erőteljesen kifogásolja, hogy a spanyol fél változatos korlátozó intézkedésekkel nehezíti a terület közúti, vízi és légi megközelítését, így próbálva kicsikarni brit engedményeket a Gibraltár feletti szuverenitás kérdésében.
Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró Utrechti Szerződésben mondott le a stratégiai helyen fekvő terület feletti felségjogról London javára, elvileg örökre. (MTI)
A brit külügyminisztérium máris közölte, hogy jogi eljárást indít Madrid ellen, ha nem születik "azonnali" megoldás a Gibraltár ügyében kirobbant legújabb viszályban. Jack Straw brit és Miguel Moratinos új spanyol külügyminiszter éppen csütörtökön találkozik egymással először.
A szerdai The Timesnak a gibraltári kikötői hatóság igazgatója azt mondta: nem csodálkozna, ha az derülne ki, hogy a spanyol intézkedés ezzel a találkozóval van összefüggésben, alkalmat teremtve Moratinosnak arra, hogy "gesztus" gyanánt felajánlja a tilalom visszavonását, brit engedményeket követelve cserébe.
Joe Holliday gibraltári kereskedelmi miniszter azt mondta: a Gibraltáron járt hajók spanyolországi kikötési tilalma az elmúlt három hétben fokozatosan terjedt; először Barcelonára és Cádizra vonatkozott, majd Malagára és Tarragonára, ma pedig már az összes spanyol kikötőre érvényes. A miniszter szerint máris számos turistahajó kiiktatta programjából Gibraltárt, mert utána nem tudna kikötni Spanyolországban. Holliday szerint a spanyol kormány mindig azt a gibraltári gazdasági ágazatot támadja, amelyiknek éppen jól, megy; most "éppen ezt a pillért (a turizmust) akarják kiütni".
A világ 32 legnagyobb tengeri idegenforgalmi cégét képviselő londoni szervezet, a Passenger Shipping Association igazgatója tiltakozott a spanyol kormánynál, mondván: a kikötési tilalom súlyos fennakadásokat okoz a hajózási vállalatok programjaiban, és a Földközi-tenger nyugati medencéjének teljes idegenforgalmi ágazatát veszélybe sodorja.
Gibraltár sorsa régóta viszály forrása a két EU-tagállam között. London rendszeresen és erőteljesen kifogásolja, hogy a spanyol fél változatos korlátozó intézkedésekkel nehezíti a terület közúti, vízi és légi megközelítését, így próbálva kicsikarni brit engedményeket a Gibraltár feletti szuverenitás kérdésében.
Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró Utrechti Szerződésben mondott le a stratégiai helyen fekvő terület feletti felségjogról London javára, elvileg örökre. (MTI)