Ki lesz az Európai Bizottság elnöke?

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

A legesélyesebb jelölt Guy Vehhofstadt belga kormányfő, aki Németország és Franciaország támogatását is élvezheti.

Az Európai Unió csúcsértekezlete a hét második felében dönt az EU "kormánya", az Európai Bizottság következő elnökének személyéről, hogy ki válthatja fel posztján a novemberben leköszönő Romano Prodit.



Guy Verhofstadt belga kormányfő mellett szól a német-francia támogatáson kívül, hogy meglehetősen sikeresen irányította kormánya tevékenységét a bonyolult belgiumi politikai terepen, s az is, hogy ügyesen vezérelte 2001-ben Belgium EU-elnökségét. A legtöbb megfigyelő kiemeli, hogy politikai magatartásában elegyíti a következetes gazdasági liberalizmust a szociális problémák iránti érzékenységgel, így elképzelhető, hogy egyaránt támogatókra találhat kereszténydemokrata, konzervatív, illetve szocialista körökben. Ellene szavazhatnak viszont az iraki háborút támogató EU-tagállamok. Baljós előjel számára az a kudarc is, amelyet otthon, a regionális választásokon szenvedett el vasárnap.



Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, a kereszténydemokrata-konzervatív képviselőket tömörítő Európai Néppárt ugyanakkor ellenzi, hogy Guy Verhofstadt váltsa fel a távozó Romano Prodit az Európai Bizottság élén. Ezt a frakció elnöke, Hans Gert-Pöttering közölte hétfőn.



Esélyes lehet Antonio Vitorino is



A leköszönő Európai Bizottság sztárjaként emlegetik, és esélyesnek tartják az elnöki posztra a portugál Antonio Vitorinot is. A hazájában népszerű 47 éves portugál politikus nem kereste a médiaszereplés lehetőségét igazságügyi és belügyi biztosi tevékenységének öt éve alatt. Inkább a tagállamok kormányainak bizalmát igyekezett elnyerni, semmint a széles közvélemény rokonszenvét. Pedig nyílt volna rá alkalma, hogy reflektorfénybe kerüljön, hiszen ő volt az utóbbi öt évben az EU legfőbb illetékese olyan kényes ügyekben, mint a menedékkérőkkel és a bevándorlókkal kapcsolatos közösségi politika vagy a szervezett bűnözés, illetve a terrorizmus elleni harc.



Rasmussen az új tagállamok támogatására számíthat



A titkos pályázók között tartják számon egyes elemzők az 51 esztendős Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnököt is, noha a nyilvánosság előtt ő rendre tagadja, hogy a jelöltek között szerepelne. Rasmussen egyszer már végrehajtott egy történelmi tettet az Európai Unióban, amikor nagy szerepet játszott az EU bővítéséről szóló egyezség elérésében. Most feltehetőleg számíthatna arra, hogy a tíz új tagállamból legalább néhány támogatná őt. Neki is problémákat okozhat azonban az iraki háborúval kapcsolatos harcos állásfoglalása. A belga kormányfővel ellentétben ő ugyanis lelkes híve volt a háborúnak.



Juncker, a szavak embere



"Ha Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és pénzügyminiszter indulni kívánna a tisztségért folyó versengésben, egyszerű lenne a dolog, fölösleges lenne az esélylatolgatás, mert mindenki őt akarná a bizottság élén látni" - mondta nemrégiben Bertie Ahern ír kormányfő. Egyöntetű vélemény EU-berkekben, illetve a tagállamok kormányainak körében, hogy Juncker kitűnően ért az európai ügyekhez. Mellette szól, hogy remek szónok, s folyékonyan beszél angolul, németül és franciául. Amikor javában dúlt az iraki háborúval kapcsolatos vita a tagállamok között, ő ügyesen és óvatosan manőverezett, hogy egyik tábort se bántsa meg állásfoglalásaival. A nagyhercegség 49 éves kereszténydemokrata miniszterelnöke azonban jelezte már, hogy esze ágában sincs felcserélni kormányfői bársonyszékét az Európai Bizottság elnökének kényelmetlen székéért. (MTI)