A kereszténységet nem említené az EU-alkotmány

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Többek között a kereszténység szerepének az EU alkotmányából való kihagyását ajánlja az EU ír elnöksége, amely az alaptörvénnyel kapcsolatban kompromisszumos javaslatokat terjeszt az állam- és kormányfők csütörtökön Brüsszelben kezdődő csúcsértekezlete elé.

A belga fővárosban szerda este nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a legtöbb vitát kiváltó kérdésben, a kettős döntéshozatal ügyében az írek azt javasolják, hogy a minősített többséget igénylő kérdésekben legalább a tagállamok 55 százalékának beleegyezésére legyen szükség, úgy, hogy ezek egyben az EU összlakosságának minimum 65 százalékát képviseljék.



Az eredeti alkotmánytervezetben 50 és 60 százalékos szint szerepelt, ez tehát mindkét területen 5 százalékos emelés. A változtatás azzal járhat, hogy egyszerűbbé válik a döntések meghiúsítása, könnyebb lesz összehozni a határozathozatalt "blokkoló" kisebbséget.



Az Európai Bizottság létszáma kapcsán az ír javaslat az, hogy 2014-ig minden tagállamnak legyen egy-egy, teljes jogú biztosa, 2014-től viszont csökkentsék 18 fősre a testület létszámát. Az eredeti alkotmánytervezet már 2009-től ezt a változtatást javasolta, ám az indítványt mind az Európai Bizottság, mind a kisebb és közepes országok túlnyomó többsége (köztük Magyarország is) hevesen ellenezte.



A kompromisszum értelmében tehát nem csak a novemberben hivatalba lépő, 5 éves mandátumú új Európai Bizottságban, de az azt követőben is megmarad az egy állam-egy biztos rendszer, utána viszont a hatékonyabb működés jegyében csökkentik a testület létszámát.



Az írek javasolják, hogy minden országnak legalább hat képviselője legyen az Európai Parlamentben. Ezzel a legkisebb tagállamok, Málta és Luxemburg kérésének tesznek eleget, egyszersmind tovább növelve a már ma is sokak szerint túlméretezett (732 fős) Európai Parlament nagyságát.



Végül az ír kompromisszumos javaslat szerint az alkotmányba nem kerülne be a kereszténység szerepének méltatása: ezt több, döntően katolikus lakosságú állam kérte, de például Franciaország határozottan elutasította. (MTI)