Az iraki törvényszék a csütörtöki meghallgatáson ismertette Szaddám Huszein volt iraki elnökkel az ellene felhozott vádakat. Huszein, védő hiányára hivatkozva elutasította, hogy aláírja az ellene szóló vádak és az őt megillető jogok tudomásul vételét bizonyító iratokat. A bíró tájékoztatta, ha nincs pénze jogi képviseletre, a bíróság hivatalból rendel mellé védőt.
A volt elnököt bilincsbe verve, láncon vezették be a terembe, a bíróság előtt azonban levették a kezéről a bilincset. "Szaddám Huszein vagyok, Irak elnöke"- mondta bemutatkozásakor. Szerinte a most megkezdődött bírósági eljárás "arra hivatott, hogy fényezze George Bush-t a közeledő elnökválasztás előtt."
Hét fő vádat olvastak a volt elnök fejére. Ezek szerint Szaddám Huszein adott parancsot vegyi fegyver bevetésére a kurdok lakta iraki Halabdzsa város ellen, Kuvait megszállására, a dél-iraki síita felkelés leverésére, az Irán elleni háború megindítására, a kurd Barzáni klán ötezer tagjának lemészárlására és síita vallási méltóságok meggyilkolására.
"Kuvait iraki terület. Nem szálltam meg. Az iraki nép érdekében vonultam be oda" – reagált Szaddám az ellene felhozott vádakra. A szomszédos állam lerohanását azzal indokolta, hogy a kuvaitiak "iraki nőket adtak-vettek tíz dinárért". Közölte, az iraki kurdok elleni gáztámadáshoz nincs semmi köze.
A pontosan meghatározott vádpontokat tartalmazó formális vádirat csak hónapok múlva készül el, s maga a büntetőper is csak jövőre kezdőthet el - mondta Szálem Csalabi, az előző rendszer vezetőinek ügyeiben ítélkezni hivatott iraki különleges törvényszék vezetője.
"Szaddám Huszein egyike a világ leggonoszabb bűnözőinek, aki több millió ember haláláért felelős, „de jogászként úgy ítélem meg, hogy nem szabad halálra ítélni" – véli Dzsalál Talabani iraki kurd vezető.
A The Washington Post csütörtöki szerkesztőségi kommentárja szerint a per jelentős lépés lehet előre a törvény uralmának megteremtése felé, de visszacsúszás is a bosszú és megtorlás gyakorlatához. Az iraki és a nemzetközi jog alapvető elveinek a betartásával a volt diktátornak méltányos pert kell biztosítani.
A konzervatív The Washington Times ironikusnak tartja csütörtöki számában, hogy a különleges törvényszék nagy mértékben hagyatkozik majd arra a büntető törvénykönyvre, amelyet 1971-ben fogadtak el, amikor Szaddám Huszein a belbiztonsági szolgálat brutális vezetője volt.
(MTI)
A volt elnököt bilincsbe verve, láncon vezették be a terembe, a bíróság előtt azonban levették a kezéről a bilincset. "Szaddám Huszein vagyok, Irak elnöke"- mondta bemutatkozásakor. Szerinte a most megkezdődött bírósági eljárás "arra hivatott, hogy fényezze George Bush-t a közeledő elnökválasztás előtt."
Hét fő vádat olvastak a volt elnök fejére. Ezek szerint Szaddám Huszein adott parancsot vegyi fegyver bevetésére a kurdok lakta iraki Halabdzsa város ellen, Kuvait megszállására, a dél-iraki síita felkelés leverésére, az Irán elleni háború megindítására, a kurd Barzáni klán ötezer tagjának lemészárlására és síita vallási méltóságok meggyilkolására.
"Kuvait iraki terület. Nem szálltam meg. Az iraki nép érdekében vonultam be oda" – reagált Szaddám az ellene felhozott vádakra. A szomszédos állam lerohanását azzal indokolta, hogy a kuvaitiak "iraki nőket adtak-vettek tíz dinárért". Közölte, az iraki kurdok elleni gáztámadáshoz nincs semmi köze.
A pontosan meghatározott vádpontokat tartalmazó formális vádirat csak hónapok múlva készül el, s maga a büntetőper is csak jövőre kezdőthet el - mondta Szálem Csalabi, az előző rendszer vezetőinek ügyeiben ítélkezni hivatott iraki különleges törvényszék vezetője.
"Szaddám Huszein egyike a világ leggonoszabb bűnözőinek, aki több millió ember haláláért felelős, „de jogászként úgy ítélem meg, hogy nem szabad halálra ítélni" – véli Dzsalál Talabani iraki kurd vezető.
A The Washington Post csütörtöki szerkesztőségi kommentárja szerint a per jelentős lépés lehet előre a törvény uralmának megteremtése felé, de visszacsúszás is a bosszú és megtorlás gyakorlatához. Az iraki és a nemzetközi jog alapvető elveinek a betartásával a volt diktátornak méltányos pert kell biztosítani.
A konzervatív The Washington Times ironikusnak tartja csütörtöki számában, hogy a különleges törvényszék nagy mértékben hagyatkozik majd arra a büntető törvénykönyvre, amelyet 1971-ben fogadtak el, amikor Szaddám Huszein a belbiztonsági szolgálat brutális vezetője volt.
(MTI)