Mindkét helyen szélsőjobboldalinak nevezett neonáci párt is helyet foglal majd a helyi törvényhozásban: Brandenburgban a Német Népi Unió (DVU), Szászországban a Német Nemzeti-demokratikus Párt (NPD), amelyet tavaly még be akartak tiltani, de az alkotmánybíróság előtt megbukott a kísérlet: a belső elhárítás beépített embereit kívánták ugyanis tanúkként az NPD ellen felsorakoztatni.
Mindkét tartományban erősödött az Utódpárt, a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS). A PDS Brandenburgban a második legnagyobb erő lett, megelőzve a kereszténydemokratákat, Szászországban megtartotta második helyét a tíz százalék alá süllyedt szociáldemokraták előtt.
Szászországban a kereszténydemokraták 15,8 százalékot vesztettek 1999-es eredményükhöz képest, elvesztették abszolút többségüket, kénytelenek koalíciós partner után nézni. Brandenburgban a szociáldemokraták több mint hét százalékkal kaptak kevesebb szavazatot 1999-hez képest, és ők is koalícióban lesznek kénytelenek kormányozni Potsdamban: vagy eddigi partnerükkel, a CDU-val, vagy a PDS-szel.
A szélsőjobboldali pártok bekerülése a helyi törvényhozásba riadalmat váltott ki. Az NPD Szászországban 36 év után jutott be ismét valamelyik szövetségi tartomány parlamentjébe, nagyjából annyi szavazatot gyűjtve össze, mint a szociáldemokraták.
Otto Schily belügyminiszter szerint nagy aggodalomra ad okot az eredmény. Paul Spiegel, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke azt mondta, hogy a neonáci előretörés a nagypolitika mulasztásainak a számlájára is írandó. Drezdában este kisebb tüntetés volt az NPD eredménye miatt.
A vasárnap éjjel közzétett előzetes végeredmény szerint az SPD Brandenburgban a szavazatok 31,9 százalékát szerezte meg, a PDS 28 százalékát, harmadik helyen végzett a CDU 19,4 százalékkal. A DVU 6,1 százalékot összegyűjtve ismét küldhet képviselőket a helyi parlamentbe, nem lépték át az ötszázalékos választási küszöböt a zöldek és a liberálisok (FDP).
Szászországban a CDU végzett az élen 41,1 százalékkal a PDS előtt (23,6 százalék), az SPD 9,8 százalékot szerzett. Ilyen gyenge eredményt a szociáldemokraták még nem értek el tartományi, vagy szövetségi választáson. Az NPD 9,2 százalékot könyvelt el, s bekerült a drezdai törvényhozásba a liberálisok és a zöldek pártja is (5,9, illetve 5,1 százalék).
Mindkét tartományban erősödött az Utódpárt, a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS). A PDS Brandenburgban a második legnagyobb erő lett, megelőzve a kereszténydemokratákat, Szászországban megtartotta második helyét a tíz százalék alá süllyedt szociáldemokraták előtt.
Szászországban a kereszténydemokraták 15,8 százalékot vesztettek 1999-es eredményükhöz képest, elvesztették abszolút többségüket, kénytelenek koalíciós partner után nézni. Brandenburgban a szociáldemokraták több mint hét százalékkal kaptak kevesebb szavazatot 1999-hez képest, és ők is koalícióban lesznek kénytelenek kormányozni Potsdamban: vagy eddigi partnerükkel, a CDU-val, vagy a PDS-szel.
A szélsőjobboldali pártok bekerülése a helyi törvényhozásba riadalmat váltott ki. Az NPD Szászországban 36 év után jutott be ismét valamelyik szövetségi tartomány parlamentjébe, nagyjából annyi szavazatot gyűjtve össze, mint a szociáldemokraták.
Otto Schily belügyminiszter szerint nagy aggodalomra ad okot az eredmény. Paul Spiegel, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke azt mondta, hogy a neonáci előretörés a nagypolitika mulasztásainak a számlájára is írandó. Drezdában este kisebb tüntetés volt az NPD eredménye miatt.
A vasárnap éjjel közzétett előzetes végeredmény szerint az SPD Brandenburgban a szavazatok 31,9 százalékát szerezte meg, a PDS 28 százalékát, harmadik helyen végzett a CDU 19,4 százalékkal. A DVU 6,1 százalékot összegyűjtve ismét küldhet képviselőket a helyi parlamentbe, nem lépték át az ötszázalékos választási küszöböt a zöldek és a liberálisok (FDP).
Szászországban a CDU végzett az élen 41,1 százalékkal a PDS előtt (23,6 százalék), az SPD 9,8 százalékot szerzett. Ilyen gyenge eredményt a szociáldemokraták még nem értek el tartományi, vagy szövetségi választáson. Az NPD 9,2 százalékot könyvelt el, s bekerült a drezdai törvényhozásba a liberálisok és a zöldek pártja is (5,9, illetve 5,1 százalék).