Azt kellene megvizsgálni, mit tud a határon túli magyarokról, a kettős állampolgárság bevezetésének gazdasági, szociális és politikai következményeiről az urnákhoz szólítandó magyar nép - olvasható az Erdélyi Riport legújabb számának vezércikkében.
A magyarországi magyarok többsége nem ismeri érdemben a határon túli magyarok problémáit, többnyire sztereotípiákra alapozott közhelyek alakítják véleményét, a kettős állampolgárság bevezetésének következményeiről pedig leginkább azt gondolja, hogy azon a kevésen, amit a magyar állam biztosítani tud polgárainak, a mostaninál több embernek kell majd osztoznia - véli Stanik István, a cikk szerzője, a nagyváradi hetilap főszerkesztője.
A magyar szavazó úgy tudja, hogy aki megkapja a kettős állampolgárságot, részesül az összes szociális juttatásban, sőt szavazhat is. Nem alaptalanul gondolja így, hiszen a szakemberek állítják, a jog nem ismeri a korlátozott, "másodrendű" állampolgárság fogalmát, ugyanakkor Magyarországon az állampolgárok közül is csak azok élhetnek a szociális jogok nagy részével, akik befizetők, szavazni pedig csak állandó lakhely birtokában lehet - írja Stanik.
A szerző szerint nem valószínű, hogy meglesz a népszavazás érvényességéhez szükséges igen. "Így a Kárpát-medencei magyarság joggal érezheti úgy, hogy az anyaország mostohaként eltaszította őket." Ez olyan érzelmi traumát okozhat ezekben a közösségekben, amely hosszú időre megronthatja a viszonyt a magyarországi és a határon túli magyarok között - véli a lap főszerkesztője.
A magyarországi magyarok többsége nem ismeri érdemben a határon túli magyarok problémáit, többnyire sztereotípiákra alapozott közhelyek alakítják véleményét, a kettős állampolgárság bevezetésének következményeiről pedig leginkább azt gondolja, hogy azon a kevésen, amit a magyar állam biztosítani tud polgárainak, a mostaninál több embernek kell majd osztoznia - véli Stanik István, a cikk szerzője, a nagyváradi hetilap főszerkesztője.
A magyar szavazó úgy tudja, hogy aki megkapja a kettős állampolgárságot, részesül az összes szociális juttatásban, sőt szavazhat is. Nem alaptalanul gondolja így, hiszen a szakemberek állítják, a jog nem ismeri a korlátozott, "másodrendű" állampolgárság fogalmát, ugyanakkor Magyarországon az állampolgárok közül is csak azok élhetnek a szociális jogok nagy részével, akik befizetők, szavazni pedig csak állandó lakhely birtokában lehet - írja Stanik.
A szerző szerint nem valószínű, hogy meglesz a népszavazás érvényességéhez szükséges igen. "Így a Kárpát-medencei magyarság joggal érezheti úgy, hogy az anyaország mostohaként eltaszította őket." Ez olyan érzelmi traumát okozhat ezekben a közösségekben, amely hosszú időre megronthatja a viszonyt a magyarországi és a határon túli magyarok között - véli a lap főszerkesztője.