Az altábornagy emlékeztetett arra, hogy Afganisztánon belül 2002 óta valószínűleg nem esett el és nem került horogra egyetlen jelentősebb terroristavezető sem, míg Pakisztánban csak március óta több tucat terroristát tartóztattak le, illetve öltek meg a biztonsági erők.
Vasárnap jelentették be például, hogy tűzharcban megölték Pakisztán első számú közellenségként keresett terroristáját, Amdzsád Huszain Farukit, a betiltott Laskar-i-Dzsangvi szélsőséges iszlám szervezet egyik magas rangú vezetőjét, aki 2002 januárjában részt vett a The Wall Street Journal újságírója, Daniel Pearl elrablásában és meggyilkolásában, tavaly decemberben pedig kulcsszerepe volt a pakisztáni államfő, Pervez Musarraf elleni két sikertelen merényletben. A pakisztáni biztonsági szolgálatok szerint Faruki volt Pakisztánban az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózat központi figurája.
A tábornok szerint nemigen van arra utaló bizonyíték, hogy Afganisztánban tartózkodnának vezető al-Kaida személyiségek, akik sokkal nagyobb biztonságban érezhetik magukat Pakisztán eldugott vidékein, külföldi harcosaik védelmében. Barno közölte, hogy az al-Kaida aktivistái Pakisztánból időnként átszivárognak Afganisztánba, és például segítik a tálibokat az októberi választások előkészületeinek megzavarásában, de huzamosan nem tartózkodnak Afganisztánban, mert tisztában vannak azzal, hogy az veszélyes hely nekik.
A hét végén Uruzgán tartományban megöltek például egy magas beosztású tálib parancsnokot, akit nyolc hónappal ezelőtt engedtek el a guantánamói amerikai katonai börtönből. Az altábornagy reményét fejezte ki, hogy a Guantánamóból szabaduló foglyok közül csak kevesen térnek vissza Afganisztánba, hogy harcoljanak az amerikai erőkkel és kabuli szövetségeseikkel.
Barno dicsérte Pakisztánt, amiért egyre nagyobb erővel sújt le az eldugott törzsi vidékeken rejtőzködő külföldi terroristákra, és segített elfogni sok al-Kaida-aktivistát a városokban is. Iszlámábád 70 ezer fős hadsereget állomásoztat a törzsi övezetben, és az amerikai nyomásnak engedve igyekszik megakadályozni a tálibok és a velük szövetséges iszlámista fegyveresek beszivárgását Afganisztánba.
Vasárnap jelentették be például, hogy tűzharcban megölték Pakisztán első számú közellenségként keresett terroristáját, Amdzsád Huszain Farukit, a betiltott Laskar-i-Dzsangvi szélsőséges iszlám szervezet egyik magas rangú vezetőjét, aki 2002 januárjában részt vett a The Wall Street Journal újságírója, Daniel Pearl elrablásában és meggyilkolásában, tavaly decemberben pedig kulcsszerepe volt a pakisztáni államfő, Pervez Musarraf elleni két sikertelen merényletben. A pakisztáni biztonsági szolgálatok szerint Faruki volt Pakisztánban az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózat központi figurája.
A tábornok szerint nemigen van arra utaló bizonyíték, hogy Afganisztánban tartózkodnának vezető al-Kaida személyiségek, akik sokkal nagyobb biztonságban érezhetik magukat Pakisztán eldugott vidékein, külföldi harcosaik védelmében. Barno közölte, hogy az al-Kaida aktivistái Pakisztánból időnként átszivárognak Afganisztánba, és például segítik a tálibokat az októberi választások előkészületeinek megzavarásában, de huzamosan nem tartózkodnak Afganisztánban, mert tisztában vannak azzal, hogy az veszélyes hely nekik.
A hét végén Uruzgán tartományban megöltek például egy magas beosztású tálib parancsnokot, akit nyolc hónappal ezelőtt engedtek el a guantánamói amerikai katonai börtönből. Az altábornagy reményét fejezte ki, hogy a Guantánamóból szabaduló foglyok közül csak kevesen térnek vissza Afganisztánba, hogy harcoljanak az amerikai erőkkel és kabuli szövetségeseikkel.
Barno dicsérte Pakisztánt, amiért egyre nagyobb erővel sújt le az eldugott törzsi vidékeken rejtőzködő külföldi terroristákra, és segített elfogni sok al-Kaida-aktivistát a városokban is. Iszlámábád 70 ezer fős hadsereget állomásoztat a törzsi övezetben, és az amerikai nyomásnak engedve igyekszik megakadályozni a tálibok és a velük szövetséges iszlámista fegyveresek beszivárgását Afganisztánba.