Jacques Derrida 1930-ban az algériai el-Biarban született. 1950-ben a párizsi tanárképző főiskolára kezdett járni, majd az amerikai Harvard, később pedig a párizsi Sorbonne hallgatója lett. 1965-ben avatták a filozófia professzorává, és a tanárképző főiskola tanára, majd tanszékvezetője lett.
Franciaországban kitartóan harcolt a filozófiaoktatás kiterjesztéséért, 1983-ban alapítója volt a Nemzetközi Filozófiai Főiskolának, míg több amerikai egyetem (köztük a rangos Yale és a John Hopkins) vendégtanáraként tanított.
Filozófiájában kezdetben a fenomenológia tanulmányozója, majd a strukturalizmus irányzatának képviselője. Érett műveiben a dekonstrukció-elmélet alapján bírálta a nyugati metafizika szerinte legnagyobb előítéletét, a logocentrizmust, vagyis hogy a beszéd felette állna az írott szövegnek.
Derrida több mint 40 könyvet írt, hírnevét nemcsak hazájában, hanem külföldön, főként az Egyesült Államokban alapozta meg: díszdoktora volt több amerikai egyetemnek. 1993-ban írott művében, a Marx kísérteteiben rehabilitálta a német gondolkodót.
A sokat vitatott francia filozófus nem kevesebbet állított, mint hogy soha olyan mértékű kegyetlenség, egyenlőtlenség, kirekesztés nem uralkodott még a földön, mint jelenleg, a liberális demokrácia, a kapitalista piacgazdaság viszonyai között.
(MTI)
Franciaországban kitartóan harcolt a filozófiaoktatás kiterjesztéséért, 1983-ban alapítója volt a Nemzetközi Filozófiai Főiskolának, míg több amerikai egyetem (köztük a rangos Yale és a John Hopkins) vendégtanáraként tanított.
Filozófiájában kezdetben a fenomenológia tanulmányozója, majd a strukturalizmus irányzatának képviselője. Érett műveiben a dekonstrukció-elmélet alapján bírálta a nyugati metafizika szerinte legnagyobb előítéletét, a logocentrizmust, vagyis hogy a beszéd felette állna az írott szövegnek.
Derrida több mint 40 könyvet írt, hírnevét nemcsak hazájában, hanem külföldön, főként az Egyesült Államokban alapozta meg: díszdoktora volt több amerikai egyetemnek. 1993-ban írott művében, a Marx kísérteteiben rehabilitálta a német gondolkodót.
A sokat vitatott francia filozófus nem kevesebbet állított, mint hogy soha olyan mértékű kegyetlenség, egyenlőtlenség, kirekesztés nem uralkodott még a földön, mint jelenleg, a liberális demokrácia, a kapitalista piacgazdaság viszonyai között.
(MTI)