Közelednek a választások Romániában, és régi jó bevált szokás ilyenkor a politikai pártok vezéreinek titkos múltját megszellőztetni. Nem számít komoly politikai lapnak, tévéadónak vagy rádiónak az a román orgánum, amelyik nem tud fölröppenteni valamilyen állambiztonsági skandalumot. A pártok pedig élenjárnak az egymást lejárató kiszivárogtatásban.
Nem úszta meg szekus botrány nélkül Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere sem. A liberálisok és a demokraták államfőjelöltjét, azzal gyanúsítják, hogy a kommunizmus idején a konstancai flotta tisztjeként szakmai előmenetele érdekébe szorgalmasan írogatott bajtársairól. Hivatalosan azonban Basescunak sikerült tisztára mosnia magát.
A mostani fekete kampány egyik kulcsfigurája a magyarellenes kirohanásairól ismert Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt (PRM) vezére. Ha valami csoda folytán végre mégis sikerülne bizonyítani Vadim besúgói múltját, az ultranacionalista pártvezér november 28-án esedékes választásokon nem indulhatna az államfői bársonyszékért.
Immár sokadszorra röppent fel a hír, hogy a nagyhangú Tudornak volt némi köze a volt diktátor politikai rendőrségéhez. Ceasescu egykori udvari költőjének mindig sikerül tisztáznia magát. Tudor egy korábbi ellene irányuló leleplező kísérletet úgy cáfolt meg a maga sajátságos stílusával, „hogy ez a két haszonleső, istentelen cigány azt sem tudja, hogyan kerüljön a közfigyelem középpontjába”. Ezzel a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) két irodalmár tagjára Andrei Plesura és Mircea Dinescura utalt. Mellesleg nem árt tudni az átvilágító bizottság két tagjáról, hogy a diktatúra ideje alatt évekig szigorú megfigyelés alatt éltek házi őrizetben.
Tagadhatatlan, hogy a legjelentősebb román titkosszolgálat a Román Információs Hivatal (SRI) archívumából „előkerült” tizenkilenc kötetes iratcsomóban itt-ott előfordul a nagyromániás politikus neve. Ennek ellenére a CNSAS nemrég úgy szavazott, hogy Tudor indulhat a választásokon, mivel az ő birtokukban nincs terhelő bizonyíték.
A Ziua című román napilapban nemrég megjelent egy dokumentum, amely szintén a pártvezér besúgói múltját támasztja alá. A vizsgáló bizottság ezt azért nem tekintette hitelesnek, mert hiányzik róla az egykori szekus tábornok, Bordea vezér aláírása. Ha előkerülne az aláírással hitelesített irat, a CNSAS kész megismételni a szavazást – hangoztatták a bizottság tagjai.
A bizottság a négy évvel ezelőtti választások előtt már bejelentette, hogy az SRI által benyújtott információk alapján: Vadim Tudor nem szerepel a besúgók listáján. Az ügy pikantériája, hogy tavaly a bizottság olyan dokumentumot szerzett meg, amelyben többször is szerepel a PRM elnök neve, mint kollaboránsé. A már említett két bizottsági tag szerint ezzel egyértelműen bizonyítható, hogy Tudor önként működött együtt a Szekuritatéval.
Ezek után valóban nehéz eligazodni a vizsgáló bizottságon, miért döntött a napokban mégis úgy, hogy Tudor teljesen ártatlan ebben az ügyben. Alighanem az Evenimentul Zilei napilap újságírójának van igaza, aki szerint a volt kollaboránsok továbbra is jól megbújnak a demokratikus politikai érában, hiszen az igazságot rejtő dossziék sosem kerülnek nyilvánosságra.
A szavazás nem arról szólt, hogy hangoztat-e nacionalista eszméket a nagyromániás pártvezér, és arról sem, hogy mennyire visszataszítóak magyarellenes kirohanásai. Itt arról kellett dönteni, hogy valóban besúgója volt-e a Szekuritáténak – mondta a hvg.hu-nak Csendes László, a CNSAS egyetlen magyar tagja.
Csendes szerint teljesen fölösleges a biliborogatás, hiszen nem egy példa van arra a román politikai életben, hogy az illető ugyanúgy folytatta pályafutását, miután kiderült róla, hogy kollaboráns volt. Jó példa erre Mircea Ionescu, a liberális párt elnöke, akiről miután kiderült, hogy húsz éven át hűségesen írta a jelentéseket, most is jelentős szerepet tölt be a politikában.
A szavazásról pedig elégé nyilvánvaló volt, hogy a sajtókampány része, és csak azt akarták vele bebizonyítani, hogy azok, akik amellett tették le voksukat, hogy Tudor besugó volt, ők az igazság bajnokai, mi pedig akik mellette szavaztunk hülyék vagyunk – véli az RMDSZ-es politikus. „Tartózkodhattam volna, és akkor nem vívom ki egyes RMDSZ-es szavazók haragját, ám ha többen is tartózkodunk, Tudor megfellebbezhette volna a szavazást, azzal érvelve, hogy nem megalapozott döntést hozott a bizottság” – magyarázza döntését Csendes.
Nem úszta meg szekus botrány nélkül Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere sem. A liberálisok és a demokraták államfőjelöltjét, azzal gyanúsítják, hogy a kommunizmus idején a konstancai flotta tisztjeként szakmai előmenetele érdekébe szorgalmasan írogatott bajtársairól. Hivatalosan azonban Basescunak sikerült tisztára mosnia magát.
A mostani fekete kampány egyik kulcsfigurája a magyarellenes kirohanásairól ismert Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt (PRM) vezére. Ha valami csoda folytán végre mégis sikerülne bizonyítani Vadim besúgói múltját, az ultranacionalista pártvezér november 28-án esedékes választásokon nem indulhatna az államfői bársonyszékért.
Immár sokadszorra röppent fel a hír, hogy a nagyhangú Tudornak volt némi köze a volt diktátor politikai rendőrségéhez. Ceasescu egykori udvari költőjének mindig sikerül tisztáznia magát. Tudor egy korábbi ellene irányuló leleplező kísérletet úgy cáfolt meg a maga sajátságos stílusával, „hogy ez a két haszonleső, istentelen cigány azt sem tudja, hogyan kerüljön a közfigyelem középpontjába”. Ezzel a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) két irodalmár tagjára Andrei Plesura és Mircea Dinescura utalt. Mellesleg nem árt tudni az átvilágító bizottság két tagjáról, hogy a diktatúra ideje alatt évekig szigorú megfigyelés alatt éltek házi őrizetben.
Tagadhatatlan, hogy a legjelentősebb román titkosszolgálat a Román Információs Hivatal (SRI) archívumából „előkerült” tizenkilenc kötetes iratcsomóban itt-ott előfordul a nagyromániás politikus neve. Ennek ellenére a CNSAS nemrég úgy szavazott, hogy Tudor indulhat a választásokon, mivel az ő birtokukban nincs terhelő bizonyíték.
A Ziua című román napilapban nemrég megjelent egy dokumentum, amely szintén a pártvezér besúgói múltját támasztja alá. A vizsgáló bizottság ezt azért nem tekintette hitelesnek, mert hiányzik róla az egykori szekus tábornok, Bordea vezér aláírása. Ha előkerülne az aláírással hitelesített irat, a CNSAS kész megismételni a szavazást – hangoztatták a bizottság tagjai.
A bizottság a négy évvel ezelőtti választások előtt már bejelentette, hogy az SRI által benyújtott információk alapján: Vadim Tudor nem szerepel a besúgók listáján. Az ügy pikantériája, hogy tavaly a bizottság olyan dokumentumot szerzett meg, amelyben többször is szerepel a PRM elnök neve, mint kollaboránsé. A már említett két bizottsági tag szerint ezzel egyértelműen bizonyítható, hogy Tudor önként működött együtt a Szekuritatéval.
Ezek után valóban nehéz eligazodni a vizsgáló bizottságon, miért döntött a napokban mégis úgy, hogy Tudor teljesen ártatlan ebben az ügyben. Alighanem az Evenimentul Zilei napilap újságírójának van igaza, aki szerint a volt kollaboránsok továbbra is jól megbújnak a demokratikus politikai érában, hiszen az igazságot rejtő dossziék sosem kerülnek nyilvánosságra.
A szavazás nem arról szólt, hogy hangoztat-e nacionalista eszméket a nagyromániás pártvezér, és arról sem, hogy mennyire visszataszítóak magyarellenes kirohanásai. Itt arról kellett dönteni, hogy valóban besúgója volt-e a Szekuritáténak – mondta a hvg.hu-nak Csendes László, a CNSAS egyetlen magyar tagja.
Csendes szerint teljesen fölösleges a biliborogatás, hiszen nem egy példa van arra a román politikai életben, hogy az illető ugyanúgy folytatta pályafutását, miután kiderült róla, hogy kollaboráns volt. Jó példa erre Mircea Ionescu, a liberális párt elnöke, akiről miután kiderült, hogy húsz éven át hűségesen írta a jelentéseket, most is jelentős szerepet tölt be a politikában.
A szavazásról pedig elégé nyilvánvaló volt, hogy a sajtókampány része, és csak azt akarták vele bebizonyítani, hogy azok, akik amellett tették le voksukat, hogy Tudor besugó volt, ők az igazság bajnokai, mi pedig akik mellette szavaztunk hülyék vagyunk – véli az RMDSZ-es politikus. „Tartózkodhattam volna, és akkor nem vívom ki egyes RMDSZ-es szavazók haragját, ám ha többen is tartózkodunk, Tudor megfellebbezhette volna a szavazást, azzal érvelve, hogy nem megalapozott döntést hozott a bizottság” – magyarázza döntését Csendes.