A 350 oldalas dokumentumot - előszava szerint - az aláírók azzal a meggyőződéssel hozták létre, hogy "Európa népei, miközben büszkék maradnak saját nemzeti identitásukra és történelmükre, elhatározták, hogy felülemelkednek ősi megosztottságaikon, és - egymással mind szorosabb egységre lépve - egy közös jövő megteremtésére törekednek".
Az alkotmányos szerződés keretbe foglalja az EU úgynevezett elsődleges jogát, összefoglalja a korábbi uniós alapszerződéseket, nagy mértékben továbbfejleszti azokat, és az uniós együttműködést több vonatkozásban magasabb szintre emeli.
A dokumentum csak akkor lép életbe, amikor minden tagállam törvényhozása megerősítette - legalább tizenegy országban ehhez várhatóan népszavazáson a lakosság külön felhatalmazását is kikérik. Ahol népszavazást terveznek, a szerződés jóváhagyása egyáltalán nem vehető biztosra, bár elutasítás esetén a voksolás megismételhető.
Balázs Péter, az alkotmány szövegtervezetét kidolgozó európai konvent magyar kormányküldötte például magyar újságíróknak Brüsszelben nyilatkozva úgy vélte: egy ennyire bonyolult szerződésnél kockázatos a népszavazás, azt általában inkább olyan kérdésekben írják ki, amelyekre egyetlen nem vagy igen lehet a válasz.
"Az egyetlen eset, ahol egy komplex kérdésre igen vagy nem választ adnak, az a házasságkötés" - jelentette ki. Az alkotmány szövegéhez csatolt egyik nyilatkozat pedig eleve úgy rendelkezik, hogy ha az aláírástól számított két év elteltével a tagállamok négyötöde megerősítette a szerződést, egy vagy több tagállam azonban "a megerősítési folyamat során nehézségekkel küzd", az ügyet az Európai Tanács (EU-csúcs) elé kell utalni.
Az alkotmány legfontosabb erényei közé tartozik az unió működésének jelentős leegyszerűsítése, az EU markánsabb nemzetközi fellépését lehetővé tévő közös külpolitika és egy erőteljesebb védelmi politika feltételeinek a megteremtése, a bel- és igazságügyi együttműködés magasabb szintre emelése, valamint a döntéshozatal demokratikus jellegének erősítése. Célja az uniós döntéshozatali folyamatok átláthatóbbá tétele is. A szerkesztők abból indultak ki, hogy az unió polgárainak joguk van tudni, ki mit csinál az EU-ban, és érezni, hogy ez az ő mindennapi életük szempontjából is létfontosságú.
Az alkotmány jogi személyiséggel ruházza fel az EU-t, illetve rendelkezik annak jelképeiről is, zászlajáról (kék alapon 12 arany csillag alkotta kör), himnuszáról (Ludwig van Beethoven Örömódája), jelmondatáról (Egyesülve a sokféleségben), pénzneméről (euró), illetve ünnepéről (Európa-nap: május 9.). Rögzíti az alkotmány az EU nyitottságát is, azaz bővíthetőségét az értékeit osztó európai nemzetekre.
A terjedelmes szöveg több tekintetben alapvető változásokat hoz az unió intézményi rendjében és működésében. Így például az állam- és kormányfőkből, valamint az Európai Bizottság elnökéből álló Európai Tanács élére - a jelenlegi féléves rotációs elnökségi rendszerrel szemben - két és fél éves időszakra állandó elnököt választanak, és létrehozzák az EU külügyminiszterének tisztségét.
A jelenlegi gyakorlattal szemben - amelyben az unió napi politikai tevékenységét az egymást hathavonta váltogató soros elnökségek irányítják - az elnökséget hármas csoportokban és 18 hónapos időszakokra szólóan fogják ellátni a tagállamok. Az Európai Bizottságot illetően 2014-ig érvényben marad az az elv, amely szerint mindegyik tagország egy-egy biztost delegálhat a testületbe.
Tovább bővülnek az Európai Parlament jogkörei is. A döntéshozatali eljárásokban a többséget ezentúl a tagországok száma és az általuk képviselt népességarány alapján számolják ki: akkor tekintenek majd egy döntést elfogadottnak, ha azt a tagállamok 55 százaléka támogatja, és ugyanezek az országok az unió össznépességének legkevesebb 65 százalékát képviselik.
A szerződés emellett egy sor újabb területen veszi el a tagállamok vétójogát, de még mindig megmarad ez a jog az adózási ügyekben és a kül- és biztonságpolitikában. Az alkotmányos szerződés pontosan meghatározza az úgynevezett megerősített együttműködés alkalmazásának a feltételeit, amelyek szerint a tagállamok egy bizonyos csoportja a többieknél gyorsabban haladhat előre az integrációban egyes területeken. Az egyik feltétel az, hogy az együttműködésnek mindvégig nyitottnak kell maradnia később csatlakozni kívánó tagállamok előtt.
Az aláírásra annak ellenére sor kerül, hogy az unió intézményrendszerét éppen ezekben a napokban próbára teszi az Európai Parlament és a következő Európai Bizottság közti konfliktushelyzet. Egyes értékelések szerint a tervezett népszavazásokra pozitív hatást tehet, hogy az önkényes jellegű bizottságépítést a demokráciát képviselő parlament érzékelhetően befolyásolni tudja, hátrányos lehet viszont, hogy látványossá válnak az unió intézményes ingatagságai is. (MTI)
Az alkotmányos szerződés keretbe foglalja az EU úgynevezett elsődleges jogát, összefoglalja a korábbi uniós alapszerződéseket, nagy mértékben továbbfejleszti azokat, és az uniós együttműködést több vonatkozásban magasabb szintre emeli.
A dokumentum csak akkor lép életbe, amikor minden tagállam törvényhozása megerősítette - legalább tizenegy országban ehhez várhatóan népszavazáson a lakosság külön felhatalmazását is kikérik. Ahol népszavazást terveznek, a szerződés jóváhagyása egyáltalán nem vehető biztosra, bár elutasítás esetén a voksolás megismételhető.
Balázs Péter, az alkotmány szövegtervezetét kidolgozó európai konvent magyar kormányküldötte például magyar újságíróknak Brüsszelben nyilatkozva úgy vélte: egy ennyire bonyolult szerződésnél kockázatos a népszavazás, azt általában inkább olyan kérdésekben írják ki, amelyekre egyetlen nem vagy igen lehet a válasz.
"Az egyetlen eset, ahol egy komplex kérdésre igen vagy nem választ adnak, az a házasságkötés" - jelentette ki. Az alkotmány szövegéhez csatolt egyik nyilatkozat pedig eleve úgy rendelkezik, hogy ha az aláírástól számított két év elteltével a tagállamok négyötöde megerősítette a szerződést, egy vagy több tagállam azonban "a megerősítési folyamat során nehézségekkel küzd", az ügyet az Európai Tanács (EU-csúcs) elé kell utalni.
Az alkotmány legfontosabb erényei közé tartozik az unió működésének jelentős leegyszerűsítése, az EU markánsabb nemzetközi fellépését lehetővé tévő közös külpolitika és egy erőteljesebb védelmi politika feltételeinek a megteremtése, a bel- és igazságügyi együttműködés magasabb szintre emelése, valamint a döntéshozatal demokratikus jellegének erősítése. Célja az uniós döntéshozatali folyamatok átláthatóbbá tétele is. A szerkesztők abból indultak ki, hogy az unió polgárainak joguk van tudni, ki mit csinál az EU-ban, és érezni, hogy ez az ő mindennapi életük szempontjából is létfontosságú.
Az alkotmány jogi személyiséggel ruházza fel az EU-t, illetve rendelkezik annak jelképeiről is, zászlajáról (kék alapon 12 arany csillag alkotta kör), himnuszáról (Ludwig van Beethoven Örömódája), jelmondatáról (Egyesülve a sokféleségben), pénzneméről (euró), illetve ünnepéről (Európa-nap: május 9.). Rögzíti az alkotmány az EU nyitottságát is, azaz bővíthetőségét az értékeit osztó európai nemzetekre.
A terjedelmes szöveg több tekintetben alapvető változásokat hoz az unió intézményi rendjében és működésében. Így például az állam- és kormányfőkből, valamint az Európai Bizottság elnökéből álló Európai Tanács élére - a jelenlegi féléves rotációs elnökségi rendszerrel szemben - két és fél éves időszakra állandó elnököt választanak, és létrehozzák az EU külügyminiszterének tisztségét.
A jelenlegi gyakorlattal szemben - amelyben az unió napi politikai tevékenységét az egymást hathavonta váltogató soros elnökségek irányítják - az elnökséget hármas csoportokban és 18 hónapos időszakokra szólóan fogják ellátni a tagállamok. Az Európai Bizottságot illetően 2014-ig érvényben marad az az elv, amely szerint mindegyik tagország egy-egy biztost delegálhat a testületbe.
Tovább bővülnek az Európai Parlament jogkörei is. A döntéshozatali eljárásokban a többséget ezentúl a tagországok száma és az általuk képviselt népességarány alapján számolják ki: akkor tekintenek majd egy döntést elfogadottnak, ha azt a tagállamok 55 százaléka támogatja, és ugyanezek az országok az unió össznépességének legkevesebb 65 százalékát képviselik.
A szerződés emellett egy sor újabb területen veszi el a tagállamok vétójogát, de még mindig megmarad ez a jog az adózási ügyekben és a kül- és biztonságpolitikában. Az alkotmányos szerződés pontosan meghatározza az úgynevezett megerősített együttműködés alkalmazásának a feltételeit, amelyek szerint a tagállamok egy bizonyos csoportja a többieknél gyorsabban haladhat előre az integrációban egyes területeken. Az egyik feltétel az, hogy az együttműködésnek mindvégig nyitottnak kell maradnia később csatlakozni kívánó tagállamok előtt.
Az aláírásra annak ellenére sor kerül, hogy az unió intézményrendszerét éppen ezekben a napokban próbára teszi az Európai Parlament és a következő Európai Bizottság közti konfliktushelyzet. Egyes értékelések szerint a tervezett népszavazásokra pozitív hatást tehet, hogy az önkényes jellegű bizottságépítést a demokráciát képviselő parlament érzékelhetően befolyásolni tudja, hátrányos lehet viszont, hogy látványossá válnak az unió intézményes ingatagságai is. (MTI)