Szenes a NATO katonai bizottságának ülésén vesz részt a belga fővárosban, s mint közölte, az ülésen egyelőre nem volt reagálás az előző napi magyar parlamenti döntésre, de biztos benne, hogy később ez téma lesz, hiszen például a napirenden is szerepel a békefenntartás kérdésköre.
A magyar honvédségnek a NATO tervezett iraki kiképző missziójába való esetleges bekapcsolódását illetően a vezérkari főnök azt mondta: katonai szinten foglalkoznak ezzel a lehetőséggel, de minden ilyen lépéshez a kormány politikai döntése szükséges. Ha ez megszületik, a Honvédség készen áll akár arra, hogy csak katonai kiképzőket küldjön Irakba, akár arra, hogy a NATO-misszió védelmére őrző-védő alakulatot is oda telepítsen. A magyar honvédség általában zászlóaljnyi, vagy ez alatti létszámmal vesz részt a külföldi műveletekben, s nyilván ez lehetne a helyzet a NATO-misszió keretében is – mondta Szenes az esetleg kiküldendő magyar alakulat létszámáról.
"A fontos az lenne, hogy ha a politikai döntés megvan, Magyarország megmutassa elkötelezettségét, hogy a NATO-misszióban részt vegyen, s teljesítse szövetségesi kötelezettségeit" - mondta Szenes. A NATO-tagállamok júniusi isztambuli csúcsértekezletükön jutottak egyezségre arról, hogy az iraki ideiglenes kormány kérésére a katonai szövetség szerepet vállal majd az ottani biztonsági erők kiképzésében.
Az iraki háborút a kezdet kezdetétől ellenző "béketábor" - mindenekelőtt Franciaország - ellenkezése miatt a részletek megtervezése nagyon elhúzódott, de a szervezet katonai bizottsága - ugyanaz a testület, amelynek ülésén most a magyar vezérkari főnök is részt vesz - épp a múlt héten elfogadta az akció hadműveleti tervét. Az elképzelések szerint a NATO egy kiképzőközpontot állítana fel Irakban, Bagdad közelében, mintegy 300 kiképzővel, s ezek biztonságáról körülbelül 1000 NATO-katona gondoskodna a helyszínen.
Az Egyesült Államok tiszteletben tartja a döntést
Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője szerint az USA hálás Magyarországnak az eddigi iraki segítségért, csalódott amiatt, hogy az Országgyűlés nem hosszabbította meg a magyar szállítóalakulat mandátumát, ugyanakkor üdvözli, hogy a kormány más módot keres az iraki stabilizálás támogatására.
Kurtis Cooper, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden a következő nyilatkozatot tette: "Hálásak vagyunk azért a segítségért, amelyet Magyarország nyújtott Iraknak, különösen 2003 szeptemberétől, amikor csatlakozott az iraki koalícióhoz a lengyel vezetésű több nemzetiségű hadosztály keretében."
"Üdvözöljük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök iraki politikáját, különösen azt a döntését, hogy parlamenti hozzájárulást kért a magyar katonák mandátumának a meghosszabbításához, hogy támogassák az irakiakat az első demokratikus választások idején és a közvetlenül ezt követő időszakban" - tette hozzá Cooper. "Noha csalódottak vagyunk, hogy nem minden párt tudta támogatni a hosszabbítást, tiszteletben tartjuk Magyarország szándékait és döntéseit. Úgy értesültünk, hogy a magyar kormány más módjait keresi annak, hogy támogassa az iraki stabilizálási erőfeszítéseket, beleértve az esetleges részvételét a NATO kiképzési küldetésében. Üdvözöljük ezt a fejleményt." (MTI)
A magyar honvédségnek a NATO tervezett iraki kiképző missziójába való esetleges bekapcsolódását illetően a vezérkari főnök azt mondta: katonai szinten foglalkoznak ezzel a lehetőséggel, de minden ilyen lépéshez a kormány politikai döntése szükséges. Ha ez megszületik, a Honvédség készen áll akár arra, hogy csak katonai kiképzőket küldjön Irakba, akár arra, hogy a NATO-misszió védelmére őrző-védő alakulatot is oda telepítsen. A magyar honvédség általában zászlóaljnyi, vagy ez alatti létszámmal vesz részt a külföldi műveletekben, s nyilván ez lehetne a helyzet a NATO-misszió keretében is – mondta Szenes az esetleg kiküldendő magyar alakulat létszámáról.
"A fontos az lenne, hogy ha a politikai döntés megvan, Magyarország megmutassa elkötelezettségét, hogy a NATO-misszióban részt vegyen, s teljesítse szövetségesi kötelezettségeit" - mondta Szenes. A NATO-tagállamok júniusi isztambuli csúcsértekezletükön jutottak egyezségre arról, hogy az iraki ideiglenes kormány kérésére a katonai szövetség szerepet vállal majd az ottani biztonsági erők kiképzésében.
Az iraki háborút a kezdet kezdetétől ellenző "béketábor" - mindenekelőtt Franciaország - ellenkezése miatt a részletek megtervezése nagyon elhúzódott, de a szervezet katonai bizottsága - ugyanaz a testület, amelynek ülésén most a magyar vezérkari főnök is részt vesz - épp a múlt héten elfogadta az akció hadműveleti tervét. Az elképzelések szerint a NATO egy kiképzőközpontot állítana fel Irakban, Bagdad közelében, mintegy 300 kiképzővel, s ezek biztonságáról körülbelül 1000 NATO-katona gondoskodna a helyszínen.
Az Egyesült Államok tiszteletben tartja a döntést
Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője szerint az USA hálás Magyarországnak az eddigi iraki segítségért, csalódott amiatt, hogy az Országgyűlés nem hosszabbította meg a magyar szállítóalakulat mandátumát, ugyanakkor üdvözli, hogy a kormány más módot keres az iraki stabilizálás támogatására.
Kurtis Cooper, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden a következő nyilatkozatot tette: "Hálásak vagyunk azért a segítségért, amelyet Magyarország nyújtott Iraknak, különösen 2003 szeptemberétől, amikor csatlakozott az iraki koalícióhoz a lengyel vezetésű több nemzetiségű hadosztály keretében."
"Üdvözöljük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök iraki politikáját, különösen azt a döntését, hogy parlamenti hozzájárulást kért a magyar katonák mandátumának a meghosszabbításához, hogy támogassák az irakiakat az első demokratikus választások idején és a közvetlenül ezt követő időszakban" - tette hozzá Cooper. "Noha csalódottak vagyunk, hogy nem minden párt tudta támogatni a hosszabbítást, tiszteletben tartjuk Magyarország szándékait és döntéseit. Úgy értesültünk, hogy a magyar kormány más módjait keresi annak, hogy támogassa az iraki stabilizálási erőfeszítéseket, beleértve az esetleges részvételét a NATO kiképzési küldetésében. Üdvözöljük ezt a fejleményt." (MTI)