A La Repubblica kommentárja szerint Rice - aki a napokban volt 50 éves - "születésnapi ajándékként" kapta az általa annyira áhított külügyminiszteri posztot. A liberális római napilap emlékeztet arra, hogy a déli vidékről érkezett Rice - akinek életútját alapvetően meghatározta az egykori a Szovjetunió elleni küzdelem - George W. Bush elnök külpolitikai oktatója és mentora volt az elmúlt években: még Bush szenátorsága idején készítette fel a külpolitikában elég járatlanul mozgó politikust a nemzetközi kérdésekből.
A torinói La Stampa azt emeli ki, hogy a stanfordi egyetem volt professzorának külügyminiszteri kinevezésével Bush elnök "történelmet csinált", hiszen erre a posztra először került színes bőrű asszony az Egyesült Államokban. Az elnök újjáválasztása nyomán a hűséget jutalmazta munkatársainál, s a kormányzat átalakítása még nem ért véget.
Rice kinevezéséért ugyanakkor nem mindenki lelkesedik Washingtonban, Lawrence Eagleburger - az idősebb Bush elnök külügyminisztere - például úgy vélekedett, hogy az amerikai kormányzatban "immár mindenki egy nyelvet beszél, de Rice kisebb befolyással rendelkezik, mint Powell, s nem éppen a megfelelő ember erre a munkára".
Az amerikai külügyminiszter-jelölt közelebb áll a héjákhoz, mégis vitába keveredhet velük szerdai orosz lapvélemények szerint. "Az amerikai héja-galamb skálán Condoleezza Rice közelebb áll a héjákhoz, vagyis az amerikai adminisztrációnak ahhoz a szárnyához, amely hajlamot mutatott a katonai erő alkalmazására a nemzetközi porondon. Mindamellett határozottsága a kockázat fokának felmérésével párosul" - mutatott rá Viktor Kremenyuk, a moszkvai Egyesült Államok és Kanada Intézet igazgatóhelyettese a Nyezaviszimaja Gazetában.
A Novije Izvesztyija a kemény vonal felülkerekedését várja különösen a Közel-Kelet és Észak-Korea irányában. Az új kormány fő feladatát már megfogalmazták: maximális biztonságot Amerikának bármilyen eszközzel - írta az orosz lap, amely felidézte, hogy Rice több ízben élesen bírálta Moszkva csecsenföldi politikáját, és emlékeztetett két "axiómájára" is az utóbbi évekből.
Az egyik: az orosz atomfegyver - tekintettel az ország instabilitására és alacsony életszínvonalára - rejtett, de nagyon komoly fenyegetést jelent az Egyesült Államokra és Európára nézve. A másik: Rice egyelőre Amerika szövetségesének tartja Oroszországot, de meggyőződése, hogy érdekeik egy bizonyos ponton ellentmondásba kerülnek.
A Kommerszant mindenesetre úgy értesült, hogy Rice - közvetlen környezete szerint - George Bush második elnökségét olyan időszaknak látja, amikor az Egyesült Államok kiegyensúlyozottabb politikára térhet át az erőalkalmazó vonalról. Ennél fogva mégiscsak Colin Powell ügyének folytatójává válhat, és ez esetben neki is óhatatlanul súrlódásai támadnak a héjákkal. A különbség az, hogy Rice-nak sokkal nagyobb a befolyása az elnökre, s így ellenfelei vele szemben sokkal nehezebben győzhetnek a vitában - fejtegette rá a lap kommentátora, Leonyid Gankin.
Ráadásul ha Powell után - ahogyan sokan jósolják - Donald Rumsfeld védelmi miniszter is távozik, akkor Rice előtt nemcsak rés nyílik, hanem a lehetőségek egész mezeje. És akkor választhat majd, melyik pozíció előnyösebb további karrierje szempontjából: a galamb vagy a héja - toldotta meg Gankin.
Az amerikai kormányzat keményvonalasainak a győzelmeként értékelte a Der Standard című osztrák napilap is Condoleezza Rice külügyminiszteri kinevezését. A liberális lap úgy fogalmazott, az új külügyminiszter, valamint Stephen Headley következő nemzetbiztonsági tanácsadó, Dick Cheney alelnök és Donald Rumsfeld védelmi miniszter személyében immár hasonlóan gondolkodó politikusok foglalják el a Bush-kormány kulcspozícióit: s ez inkább nevezhető háborús kabinetnek, mint újrakezdésnek.
A Kurier című független napilap kommentárja szerint az új amerikai külügyminiszterrel a Bush-kabinet mostantól kezdve egyetlen - radikális - hangon beszélhet. Európa pedig eltemetheti az egyébként is halvány reményét annak, hogy az Egyesült Államok legalább a reális erőviszonyoknak megfelelő párbeszédbe kezd: továbbra is a "vagy velünk, vagy ellenünk" szemlélete érvényesülhet. (MTI)
A torinói La Stampa azt emeli ki, hogy a stanfordi egyetem volt professzorának külügyminiszteri kinevezésével Bush elnök "történelmet csinált", hiszen erre a posztra először került színes bőrű asszony az Egyesült Államokban. Az elnök újjáválasztása nyomán a hűséget jutalmazta munkatársainál, s a kormányzat átalakítása még nem ért véget.
Rice kinevezéséért ugyanakkor nem mindenki lelkesedik Washingtonban, Lawrence Eagleburger - az idősebb Bush elnök külügyminisztere - például úgy vélekedett, hogy az amerikai kormányzatban "immár mindenki egy nyelvet beszél, de Rice kisebb befolyással rendelkezik, mint Powell, s nem éppen a megfelelő ember erre a munkára".
Az amerikai külügyminiszter-jelölt közelebb áll a héjákhoz, mégis vitába keveredhet velük szerdai orosz lapvélemények szerint. "Az amerikai héja-galamb skálán Condoleezza Rice közelebb áll a héjákhoz, vagyis az amerikai adminisztrációnak ahhoz a szárnyához, amely hajlamot mutatott a katonai erő alkalmazására a nemzetközi porondon. Mindamellett határozottsága a kockázat fokának felmérésével párosul" - mutatott rá Viktor Kremenyuk, a moszkvai Egyesült Államok és Kanada Intézet igazgatóhelyettese a Nyezaviszimaja Gazetában.
A Novije Izvesztyija a kemény vonal felülkerekedését várja különösen a Közel-Kelet és Észak-Korea irányában. Az új kormány fő feladatát már megfogalmazták: maximális biztonságot Amerikának bármilyen eszközzel - írta az orosz lap, amely felidézte, hogy Rice több ízben élesen bírálta Moszkva csecsenföldi politikáját, és emlékeztetett két "axiómájára" is az utóbbi évekből.
Az egyik: az orosz atomfegyver - tekintettel az ország instabilitására és alacsony életszínvonalára - rejtett, de nagyon komoly fenyegetést jelent az Egyesült Államokra és Európára nézve. A másik: Rice egyelőre Amerika szövetségesének tartja Oroszországot, de meggyőződése, hogy érdekeik egy bizonyos ponton ellentmondásba kerülnek.
A Kommerszant mindenesetre úgy értesült, hogy Rice - közvetlen környezete szerint - George Bush második elnökségét olyan időszaknak látja, amikor az Egyesült Államok kiegyensúlyozottabb politikára térhet át az erőalkalmazó vonalról. Ennél fogva mégiscsak Colin Powell ügyének folytatójává válhat, és ez esetben neki is óhatatlanul súrlódásai támadnak a héjákkal. A különbség az, hogy Rice-nak sokkal nagyobb a befolyása az elnökre, s így ellenfelei vele szemben sokkal nehezebben győzhetnek a vitában - fejtegette rá a lap kommentátora, Leonyid Gankin.
Ráadásul ha Powell után - ahogyan sokan jósolják - Donald Rumsfeld védelmi miniszter is távozik, akkor Rice előtt nemcsak rés nyílik, hanem a lehetőségek egész mezeje. És akkor választhat majd, melyik pozíció előnyösebb további karrierje szempontjából: a galamb vagy a héja - toldotta meg Gankin.
Az amerikai kormányzat keményvonalasainak a győzelmeként értékelte a Der Standard című osztrák napilap is Condoleezza Rice külügyminiszteri kinevezését. A liberális lap úgy fogalmazott, az új külügyminiszter, valamint Stephen Headley következő nemzetbiztonsági tanácsadó, Dick Cheney alelnök és Donald Rumsfeld védelmi miniszter személyében immár hasonlóan gondolkodó politikusok foglalják el a Bush-kormány kulcspozícióit: s ez inkább nevezhető háborús kabinetnek, mint újrakezdésnek.
A Kurier című független napilap kommentárja szerint az új amerikai külügyminiszterrel a Bush-kabinet mostantól kezdve egyetlen - radikális - hangon beszélhet. Európa pedig eltemetheti az egyébként is halvány reményét annak, hogy az Egyesült Államok legalább a reális erőviszonyoknak megfelelő párbeszédbe kezd: továbbra is a "vagy velünk, vagy ellenünk" szemlélete érvényesülhet. (MTI)