Elefántcsontpart

A függetlenségének 1960-as elnyerése után majdnem négy évtizeden át csak afrikai csodaként emlegetett Elefántcsontpart nyugalmának 1999 karácsonyán az ország első puccsa vetett véget, amely még vér nélkül zajlott. A 2000 őszén tartott viharos választásokat kísérő erőszak következtében azonban már több százan vesztették életüket. Az 1999-es puccsot végrehajtó

Elefántcsontpart © CIA

Robert Guei ugyanis a 2000 októberében tartott választás után elnöknek kiáltotta ki magát, ám a nyilvánvaló csalás miatt kirobbant népmozgalom menekülésre késztette. A feszültséget tovább mélyítette, hogy a végül győztes Laurent Gbagbo hívei - a főként délen élő keresztények és animisták - összecsaptak az ellenzéki Alassane Quattara exkormányfő északi muszlim támogatóival. Quattarát előzőleg Guei kizárta az elnökválasztási versengésből. Az észak-déli, illetve muszlim-keresztény szembenállás anarchia szélére sodorta az országot.

2002 elején a kedélyek csillapulni látszottak, a felek tárgyalásokba bocsátkoztak, az ellenzék kormányzati posztokat kapott. Szeptemberben azonban az ország muszlim többségű északi részén zendülés tört ki, a lázadók csapatai elfoglalták a térség legnagyobb városát, Bouakét, a főként keresztények lakta déli országrészből származó Gbagbo elnököt pedig lemondásra szólították fel. Az egyre véresebb összecsapások láttán Párizs 2500 katonát - többségük az idegenlégió harcosa - vezényelt az afrikai országba, elsősorban azért, hogy megvédjék az ottani francia érdekeltségeket, valamint a közel 20 ezer francia állampolgárt.

A lázadók 2002 szeptembere óta uralják az ország északi részét, de 2003 januárjában tűzszüneti megállapodást kötöttek a déli országrészt ellenőrző kormányhadsereggel, s annak betartását francia békefenntartó katonák ellenőrzik. A fegyveres konfliktus november elején felújult, amikor a kormányhadsereg gépei bombázták a lázadók állásait. A gépek két nappal később francia katonák táborát lőtték, és megöltek kilenc franciát, további 38-at pedig megsebesítettek. A francia hadsereg válaszul tönkretette az elefántcsontparti légierőt, ami franciaellenes hangulatot váltott ki az országban, és számos támadás, fosztogatás érte az ott élő francia állampolgárokat. Ennek hatására a mintegy 14 ezer franciából több ezer elmenekült a nyugat-afrikai országból.

A francia közvetítők által megálmodott és 2003-ban tető alá hozott békemegegyezés még nem hozott békét: a világ legnagyobb kakaótermelő országának északi részét a lázadók, a délit hadsereg ellenőrzi. Legutóbb 2006. januárjában voltak komolyabb összecsapások az országban. Miután nemzetközi közvetítők kezdeményezték a parlament feloszlatását, Laurent Gbagbo hívei eldöntötték, akár harccal is megvédik a parlamentet. Az összecsapásoknak több halottja is volt, az ENSZ békefenntartóinak egy része meghátrált.