A volt UCK-s Haradinaj lett a koszovói miniszterelnök

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Koszovói kormányfővé választotta pénteken a tartományi parlament Ramus Haradinajt egykori albán lázadóvezért, és újraválasztotta Koszovó elnökévé Ibrahim Rugovát.

Tiltakoznak Belgrádban

Haradinaj megválasztása tiltakozást váltott ki belgrádi politikai körökben. A legnagyobb kormánypárt szerint a nemzetközi közösség, azzal, hogy engedélyezte Haradinaj megválasztását, azt üzente a koszovói szerbeknek, hogy igazság és törvényesség, szabadság és az emberi jogok tiszteletben tartása a jövőben sem várható. A második legnagyobb kormánypárt szerint Haradinaj megválasztása után nem lehetséges az együttműködés Belgrád és Pristina között.

A belgrádi média szerint Rugovát harmadik szavazási fordulóban választotta meg a törvényhozás, mert a politikus nem kapta meg első nekifutásra a kétharmados támogatást. Rugova azt hangoztatta megválasztása után, hogy továbbra is "szuverén, az Európai Unióba integrált" Koszovóért fog síkraszállni, amely állandó baráti viszonyban van az Egyesült Államokkal.

Megválasztása után Rugova azonnal Ramus Haradinaj volt gerillaparancsnokot, a Szövetség Koszovó Jövőjéért párt elnökét javasolta hivatalosan is kormányfőnek, akit a törvényhozás meg is választott. Haradinaj jelölését nem nézte jó szemmel Brüsszel, Belgrád pedig - a politikus háborús bűntettei miatt - egyenesen provokációnak tartotta azt.

Lázadóvezérből miniszterelnök

Vladan Batics volt szerb igazságügyi miniszter szerint az új koszovói kormányfő a legnagyobb háborús bűnös a II. világháború óta, aki saját kezűleg legalább 67 embert ölt meg. Belgrád közel negyvenezer oldalas anyagot, hang- és videofelvételek garmadáját küldte meg Hágának Haradinaj háborús bűneit bizonyítandó. Szerbiában 108 bűnvádi feljelentést tettek ellene terrorizmus, felforgató tevékenység és gyilkosság címén.

Az 1998-99-es koszovói válság idején Haradinaj a Koszovói Felszabadítási Hadsereg regionális parancsnoka volt, megalkuvást nem tűrő lázadóvezér hírében állt. Smajil parancsnok (Haradinaj harci neve volt) Fekete Sasok nevű osztaga Nyugat-Koszovóban tevékenykedett. Az osztag állítólag több tucat szerbet rabolt el, megkínozta, majd kivégezte őket. A holttesteket a nyugat-koszovói Radonjic-tóban és a környékbeli falvak kútjaiban találták meg. A környéken tömegsírt találtak, hatvan szerb és albán holttesttel.

Vagy inkább szabadságharcos?

Aki azonban Belgrád számára háborús bűnös és terrorista, Pristina szemében szabadságharcos és nemzeti hős. Amikor hágai nyomozók egy hónapja kihallgatták Haradinajt, a pristinai vezetők egyként sorakoztak fel mögötte, szemére vetve a nemzetközi közösségnek és Hágának, hogy egyenlőségjelet tesz a szabadságharc és a milosevicsi karhatalom bűntényei között.

"Állandóan támadtuk a szerb erőket. Mindenhol. Éjjel és nappal. Rejtőzködés nélkül. Minden nap gyilkoltuk a szerb rendőröket..." - írta az újsütetű koszovói miniszterelnök két éve megjelent Elbeszélés a háborúról és szabadságról című könyvében, amely - Belgrád szerint - támpontja is lehet a Haradinaj elleni hágai vádiratnak.