Viszonzatlan bocsánatkérés Szarajevóban

"Korábban is mondtam, hogy mindannyian tartozunk egymással bocsánatkéréssel. Ha nekem kell elsőként ezt megtenni, hát itt vagyok" - fogalmazott Tadics, akinek nyilatkozatát bocsánatkérésnek minősítette a belgrádi média.

Nem először

Tadics immár a második belgrádi vezető, akinek szájából viszonzatlan bocsánatkérés hangzik el Szarajevóban. Tavaly novemberben a boszniai fővárosban járt Szvetozar Marovics szerbia-montenegrói államfő, aki ugyanezt megtette.  A balkáni bocsánatkérések sorozatát ugyancsak Marovics kezdte tavaly szeptemberben, amikor Belgrádban Stjepan Mesic horvát elnök jelenlétében bocsánatot kért azokért a szenvedésekért, amelyeket a országa okozott a horvát népnek a horvátországi háború idején. Mesic akkor azonnal viszonozta a gesztust, noha saját beismerése szerint nem tudta előre Marovics szándékát.

"Nem az egész nép követett el bűncselekményeket. Egyes emberek tették. Ezért lehetetlen vádolni egy népet. Mi mindannyian tartozunk egymásnak bocsánatkéréssel" - mondta Tadics, miután Szarajevóban tárgyalt a háromtagú boszniai államelnökséggel. A politikus szerint bűntények minden oldalon voltak, ezért elvárja másoktól, hogy ugyancsak bocsánatot kérjenek a szerbek, horvátok és bosnyákok ellen elkövetett bűntényekért, hogy "ne legyenek kivételek, amikor gaztettekről van szó".

Borisz Tadics Szarajevóban javaslatot tett arra is, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban megalakult, a szrebrenicai népirtást vizsgáló tényfeltáró bizottság mintájára jöjjön létre egy államközi testület, amely vizsgálna minden múltbeli bűntényt. Az említett Banja Luka-i bizottság néhány hónapja - kilenc évvel a tragédia után - elismerte jelentésében, hogy Szrebrenicában közel nyolcezer bosnyákot végeztek ki a boszniai szerb hadsereg katonái.