A bostoni Brigham and Women kórház sebésze katonaorvosi témában folytatott kutatásainak eredményét összegezte a New England-i orvosi folyóirat ma megjelent írásában.
A szerző rámutatott: Irakban minden egyes elesett amerikai katonára kilenc sebesült jut, s ez előzmények nélküli az amerikai történelemben. Idén november közepéig Irakban, illetve Afganisztánban összesen 10 369 amerikai katona sebesült meg a harcokban, közülük 1004-en haltak meg, a túlélési arány tehát közel 90 százalékos. A vietnami háborúban minden negyedik sebesült életét vesztette.
A sérülések nem kevésbé súlyosak, mint a korábbi háborúkban, sőt. Sok katona sérül meg az arcán, a karján, vagy a lábán, s tér haza súlyosan megcsonkítva.
"Mindez előzmények nélküli. Emberek, akiknek nemcsak egy, hanem két vagy három végtagja is hiányzik, a múltban nem élték túl az ilyen sérüléseket" - mondta Gawande, akinek cikke mellett egy ötoldalas fotósorozat is megjelenik az orvosi lapban. A 21 felvétel jól szemlélteti, milyen szörnyű sérülésekkel és körülményekkel szembesülnek korunk katonaorvosai. "Ebben a háborúban különleges sérülések fordulnak elő - kevesebb a halálos, ugyanakkor több a traumás” - mondta a képeket megjelentető lap szerkesztője.
A sebesülést túlélők példátlanul magas aránya talán annak is köszönhető, hogy Irakban a csapatokkal együtt mozgó orvosok egy órán belül műtétre alkalmas körülményeket tudnak teremteni a sebesülés helyszíne közelében - mondta George Peoples, Irakban és Afganisztánban is szolgált katonaorvos. A rekord túlélési arány rendkívül alacsony katonaorvosi létszámmal párosul. Irakban 130-150 ezer katonára mindössze 30-50 sebész, s további 10-15 ortopéd sebész jut.
Az orvosok munkájukban a "kárenyhítés stratégiáját" követik. A csatamezőn dolgozó orvos legfeljebb két órát foglalkozik a sebesülttel, mielőtt egy laboratóriummal és röntgennel is felszerelt iraki kórházba küldené.
"Életet ments, ne végtagot - ebben a szellemben dolgozunk" - jegyezte meg az amerikai tengerészgyalogságnak a közép-iraki Fallúdzsa közelében létesített támaszpontján működő sebészcsapat vezetője. "Csak semmi sallang, mindent a lehető legegyszerűbben. Ha a sérülés nem gyógyítható, rendszerint amputálunk" - fűzte hozzá. Az amerikai katonai kórházak Irakban és Afganisztánban összesen 200 esetben távolítottak el végtagot sebesült katonákról. Három katona tripla amputáción esett át.
A sebesültek legfeljebb három napot töltenek kórházban Irakban. Ha további ápolás szükséges, azon már a németországi Landstuhlban, Kuvaitban, esetleg Spanyolországban esik át a baka. Egyhavi, vagy még annál is hosszabb kezelés esetén a sérültet az amerikai San Antonióba, a hadsereg orvosi központjába szállítják. A csatatérről a katona átlagosan 4 napon belül kerül kórházi ágyba az Egyesült Államokban, a vietnami háború idején ugyanez 45 napot vett igénybe.
| Melléklet |
| A hvg.hu iraki konfliktust nyomon követő dossziéja |
A sérülések nem kevésbé súlyosak, mint a korábbi háborúkban, sőt. Sok katona sérül meg az arcán, a karján, vagy a lábán, s tér haza súlyosan megcsonkítva.
"Mindez előzmények nélküli. Emberek, akiknek nemcsak egy, hanem két vagy három végtagja is hiányzik, a múltban nem élték túl az ilyen sérüléseket" - mondta Gawande, akinek cikke mellett egy ötoldalas fotósorozat is megjelenik az orvosi lapban. A 21 felvétel jól szemlélteti, milyen szörnyű sérülésekkel és körülményekkel szembesülnek korunk katonaorvosai. "Ebben a háborúban különleges sérülések fordulnak elő - kevesebb a halálos, ugyanakkor több a traumás” - mondta a képeket megjelentető lap szerkesztője.
A sebesülést túlélők példátlanul magas aránya talán annak is köszönhető, hogy Irakban a csapatokkal együtt mozgó orvosok egy órán belül műtétre alkalmas körülményeket tudnak teremteni a sebesülés helyszíne közelében - mondta George Peoples, Irakban és Afganisztánban is szolgált katonaorvos. A rekord túlélési arány rendkívül alacsony katonaorvosi létszámmal párosul. Irakban 130-150 ezer katonára mindössze 30-50 sebész, s további 10-15 ortopéd sebész jut.
Az orvosok munkájukban a "kárenyhítés stratégiáját" követik. A csatamezőn dolgozó orvos legfeljebb két órát foglalkozik a sebesülttel, mielőtt egy laboratóriummal és röntgennel is felszerelt iraki kórházba küldené.
"Életet ments, ne végtagot - ebben a szellemben dolgozunk" - jegyezte meg az amerikai tengerészgyalogságnak a közép-iraki Fallúdzsa közelében létesített támaszpontján működő sebészcsapat vezetője. "Csak semmi sallang, mindent a lehető legegyszerűbben. Ha a sérülés nem gyógyítható, rendszerint amputálunk" - fűzte hozzá. Az amerikai katonai kórházak Irakban és Afganisztánban összesen 200 esetben távolítottak el végtagot sebesült katonákról. Három katona tripla amputáción esett át.
A sebesültek legfeljebb három napot töltenek kórházban Irakban. Ha további ápolás szükséges, azon már a németországi Landstuhlban, Kuvaitban, esetleg Spanyolországban esik át a baka. Egyhavi, vagy még annál is hosszabb kezelés esetén a sérültet az amerikai San Antonióba, a hadsereg orvosi központjába szállítják. A csatatérről a katona átlagosan 4 napon belül kerül kórházi ágyba az Egyesült Államokban, a vietnami háború idején ugyanez 45 napot vett igénybe.