Indonézia után a sorban Srí Lanka következik 29 744 áldozattal, míg az indiai kormány eddig 14 488 halálos áldozatról tett említést. Thaiföldön a hivatalos statisztika 5 046 áldozatról számolt be, Szomáliában 142-en, a Maldív-szigeteken 74-en, Malajziában 67-en, Mianmarban 53-an, Tanzániában tízen, Bangladesben ketten, Kenyában, illetve a Seychelle-szigeteken pedig egy-egy ember pusztult el a természeti katasztrófában.
Az áldozatok száma a délkelet-ázsiai régióban jóval meghaladja majd a 150 ezret – vélik az illetékesek. Srí Lankán például az áldozatok száma meghaladhatja a 35 ezret, Thaiföldön pedig a tízezret.
A tizenkét közvetlenül sújtott országon kívül összesen negyven állam szenvedett veszteségeket a katasztrófa következtében. Thaiföldön például a hivatalosan regisztrált áldozatok fele külföldi. Az európai országok közül Svédországnak vannak a legnagyobb veszteségei, noha a stockholmi kormány vasárnap délután 3686-ról 2915-re csökkentette az eltűnt személyek számát.
Az ENSZ becslései szerint a szökőár által sújtott országokban csaknem kétmillió túlélő sürgős segítségre szorul, közülük több tízezret a kiszáradás, az éhínség, továbbá a különböző járványok veszélye fenyeget.
A mentési munkálatokat a legrászorultabb területeken, így Indonéziában és Srí Lankán újabb esőzések és áradások nehezítik, ami további megpróbáltatást jelent a túlélők számára.
Szakértők ilyen körülmények között egyetlen pozitívumként az érintett országok megsegítését célzó nemzetközi összefogást említik, idézve az ENSZ egyik magas rangú képviselőjét, aki szerint a világ olyan mértékű szolidaritást vállalt, amilyenre korábban nem volt példa.
Reménykeltő az is, hogy Indonézia bejelentette, a szomszédos országokkal együtt egy korai katasztrófa-előrejelző rendszert kíván létrehozni. Indonéziában, továbbá a szökőár által sújtott többi indiai-óceáni államokban, köztük Srí Lankán és Indiában semmifajta előrejelző rendszerrel nem rendelkezik, szemben például a csendes-óceáni országokkal, amelyek közösen működtetnek egy ilyen rendszert.