A legsürgősebb teendők miatt pénteken összeül a 25 tagállam illetékes minisztereinek tanácsa, hogy rögzítsék a délkelet-ázsiai katasztrófa miatti azonnali segítség részleteit, és megtervezzék a térség hosszú távú újjáépítésével kapcsolatos európai uniós lépéseket. Az EU eddig 33 millió eurót adományozott a térségnek; a Bizottság közlése szerint további 300 millió eurót tudnak rendelkezésre bocsátani. Louis Michel EU-biztos és Louis Schiltz luxemburgi fejlesztési és segélyezési miniszter csütörtökön Dzsakartában részt vesz az ASEAN-országok rendkívüli konferenciáján, amit a cunami következményeinek kezelése miatt hívtak össze.
Busht februárban várja Brüsszel
Luxemburgi Nagyhercegség |
Az 50 éves Juncker közel tíz éve van hivatalban kormányfőként, és tizenöt éve tölti be a pénzügyminiszteri posztot. A szókimondásáról és humoráról ismert miniszterelnök több alkalommal kiállt a kis és a nagy tagországok közti egyenlőség biztosítása mellett. Egy interjúban viccesen megjegyezte: az EU-ban két nagy ország létezik, Nagy-Britannia és a Luxemburgi Nagyhercegség. |
Juncker előrelépést remél olyan, az unión belül feszültséget okozó kérdésekben, mint például a stabilitási paktum reformja és az EU finanszírozása. Az EU-elnök hétfőn találkozik Gerhard Schröder német kancellárral, hogy megpróbálják közelíteni a német kormány és az EU vezetőinek álláspontját pénzügyi kérdésekben.
Nehéz feladatok
Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök, leköszönt EU-elnök szerint nagyon nehéz feladatok várnak a luxemburgiakra. Az eurózóna problémája és az uniós költségvetés, valamint a külpolitikában a Kínával szembeni fegyverembargó ügye „nagyon bonyolult kérdések” - véli Balkenende. „Normális körülmények között az elnökség átadása egy telefonbeszélgetés keretében lezajlik. Az adott helyzetben ez nem volt lehetséges” - utalt Balkenende az ázsiai katasztrófára. „Naponta kellett átsorolnunk a prioritásokat” - erősítette meg elődje nyilatkozatát Juncker.
Az egység és a bővítés kérdése
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök egy pénteki lapinterjújában úgy vélte, az EU a csatlakozási tárgyalások során nem volt kimondottan bőkezű leendő új tagjaival. Szerinte az EU egységének fokozásánál döntő fontosságú az új tagok további hathatós támogatása, felzárkózásuk és integrálásuk gyorsítása.
A luxemburgi miniszterelnök arról is beszélt, hogy amennyiben nem sikerül a tagországokban ratifikálni az EU alkotmányos szerződését, újabb alkotmány kidolgozására lesz szükség. A jelenleg érvényben lévő szerződések - köztük az utolsó, a nizzai - ugyanis nem elegendőek ahhoz, hogy életben tartsák az uniót. Nem lesz viszont szükség újabb átfogó intézményes reformokra szerinte Törökország felvételéhez.
Juncker a további bővítéssel kapcsolatban gyakorlatilag megerősítette, hogy az EU immár nem kíván rohamtempóban haladni. Úgy vélte, Törökország vagy Horvátország esetében "százszor is megfontolja" az unió, mielőtt új tárgyalási fejezetet nyit. Hangoztatta az unión belüli integráció erősítésének fontosságát a bővítés folytatása mellett.