"Megítélésem szerint elegendő bizonyíték gyűlt össze ellene (Charles Zentai ellen) '47-ig, hogy ennek alapján, legalábbis a házi őrizetbe vétele, vagy őrizetbe vétele indokoltnak tűnne" - fogalmazott Karsai László.
A történész az ügy részleteiről szólva elmondta: a ma 86 éves, az ausztráliai Perth városában élő Charles Zentai, azaz Zentai Károly 1944. októbere-novembere között felettesével, Nagy Lajos főhadnaggyal együtt halálra verte Balázs Pétert, az akkor 18 éves, Budapesten bujkáló zsidó fiatalembert.
Zentai Károly, aki Budafokon, a Kossuth Lajos utcában lakott és hadapród őrmester volt, egy villamoson vette észre Balázs Pétert, majd "azonnal önhatalmúlag letartóztatta, bevitte" az Aréna úti (ma Dózsa György út) laktanyába, ahol "addig ütötték-verték, kínozták, hogy meg is halt".
Mint Karsai László elmondta, az ügyről szóló 80-90 oldalas dokumentumot - amelyben szerepel Balázs Péter édesapja által 1945 után végzett magánnyomozás, a katonapolitikai osztály nyomozása, Nagy Lajos hadnagy és Máder Béla századparancsnok népbírósági, valamint népügyészségi anyaga - a meggyilkolt fiatalember öccse bocsátotta rendelkezésére.
A Nagy Lajos elleni vádirat szerint "rendszeresen razziáztak, és több bujkáló zsidót, munkaszolgálatost elfogtak, bevittek az Aréna úti (...) laktanyába és ott megkínozták" - mutatott rá a történész.
Mint elmondta, Nagy Lajos szovjet fogságba esett, majd miután 1947-ben hazatért, halálra ítélték. A kivégzéséről szóló jegyzőkönyvet a történész még nem látta. Zentai Károly amerikai fogságba esett - ahonnan sikertelenül kérték kiadatását -, majd Ausztráliába szökött.
Karsai László szólt arról is: nem a Simon Wiesenthal Központ akadt Charles Zentai nyomára, hanem a meggyilkolt Balázs Péter édesapja. A budafoki ügyvéd évekig küzdött azért, hogy ezt az embert bíróság elé állítsák. 1970-ben bekövetkezett halála után az ügyet Balázs Péter öccse vitte tovább - fűzte hozzá.
A történész közölte: először 1987-ben adták át az ügyről szóló dokumentumot a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi illetékeseinek, "akik 16 éven keresztül a fülük botját sem mozgatták".
Majd 2003-ban Balázs Péter öccse kereste meg, hogy juttassa el a dokumentumot Efraim Zuroffhoz, a központ vezetőjéhez - mondta Karsai, hozzátéve, hogy akkor az anyagot angol nyelvű összefoglalóval látta el. Az ügy dokumentációját Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény irattárában helyezték el.
Karsai - mint elmondta - hivatalosan a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) kérte fel, hogy nézzen utána az ügynek. Efraim Zuroff a magyar Külügyminisztériumot, a tárca állambiztonsági történeti levéltárát, majd a Mazsihiszt kereste meg.
A történész az ügy részleteiről szólva elmondta: a ma 86 éves, az ausztráliai Perth városában élő Charles Zentai, azaz Zentai Károly 1944. októbere-novembere között felettesével, Nagy Lajos főhadnaggyal együtt halálra verte Balázs Pétert, az akkor 18 éves, Budapesten bujkáló zsidó fiatalembert.
Zentai Károly, aki Budafokon, a Kossuth Lajos utcában lakott és hadapród őrmester volt, egy villamoson vette észre Balázs Pétert, majd "azonnal önhatalmúlag letartóztatta, bevitte" az Aréna úti (ma Dózsa György út) laktanyába, ahol "addig ütötték-verték, kínozták, hogy meg is halt".
Mint Karsai László elmondta, az ügyről szóló 80-90 oldalas dokumentumot - amelyben szerepel Balázs Péter édesapja által 1945 után végzett magánnyomozás, a katonapolitikai osztály nyomozása, Nagy Lajos hadnagy és Máder Béla századparancsnok népbírósági, valamint népügyészségi anyaga - a meggyilkolt fiatalember öccse bocsátotta rendelkezésére.
A Nagy Lajos elleni vádirat szerint "rendszeresen razziáztak, és több bujkáló zsidót, munkaszolgálatost elfogtak, bevittek az Aréna úti (...) laktanyába és ott megkínozták" - mutatott rá a történész.
Mint elmondta, Nagy Lajos szovjet fogságba esett, majd miután 1947-ben hazatért, halálra ítélték. A kivégzéséről szóló jegyzőkönyvet a történész még nem látta. Zentai Károly amerikai fogságba esett - ahonnan sikertelenül kérték kiadatását -, majd Ausztráliába szökött.
Karsai László szólt arról is: nem a Simon Wiesenthal Központ akadt Charles Zentai nyomára, hanem a meggyilkolt Balázs Péter édesapja. A budafoki ügyvéd évekig küzdött azért, hogy ezt az embert bíróság elé állítsák. 1970-ben bekövetkezett halála után az ügyet Balázs Péter öccse vitte tovább - fűzte hozzá.
A történész közölte: először 1987-ben adták át az ügyről szóló dokumentumot a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi illetékeseinek, "akik 16 éven keresztül a fülük botját sem mozgatták".
Majd 2003-ban Balázs Péter öccse kereste meg, hogy juttassa el a dokumentumot Efraim Zuroffhoz, a központ vezetőjéhez - mondta Karsai, hozzátéve, hogy akkor az anyagot angol nyelvű összefoglalóval látta el. Az ügy dokumentációját Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény irattárában helyezték el.
Karsai - mint elmondta - hivatalosan a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) kérte fel, hogy nézzen utána az ügynek. Efraim Zuroff a magyar Külügyminisztériumot, a tárca állambiztonsági történeti levéltárát, majd a Mazsihiszt kereste meg.