Az 1200 fős reprezentatív mintán végzett felmérést az ismert amerikai politikai intézet, a Zogby készítette egy New York-i székhelyű kínai-amerikai szervezet megbízásából, az eredményeket boncolgató tanulmányt pedig a hétvégén tették közzé Hongkongban.
Jao Ming: tőle csak az ellenfelek félnek - joggal © AP |
Noha a kínai kormányzat az utóbbi években sokat lazított a diktatórikus szigoron, továbbra is a vezetés emberi jogokkal kapcsolatos politikája ébreszt leginkább ellenérzéseket az amerikaiakban. A felmérésben részt vevők közel háromnegyede úgy vélekedik, hogy Kína e téren való fejlődéséhez kellene kötni az ország termékeinek amerikai piacokra való további beengedését.
Ugyanakkor az amerikaiakban komoly ellenérzéseket kelt a terjeszkedő kínai nagytőke: a megkérdezettek 60 százaléka úgy vélekedett, hogy a hatalmas ázsiai ország potenciális gazdasági fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára.
A kínai katonai fejlesztésektől tartanak Amerikában
Sokan aggódnak Amerikában a kínai katonai fejlesztések miatt: a Zogby felmérésében részt vevők 66 százaléka szerint a jövőben Kína katonailag is potenciális veszélyforrás az Egyesült Államokra nézve.
A lakosság véleményére rímel az amerikai kormányé is. Washington például meglehetősen éberen figyeli, hogy az Európai Unió feloldani készül az 1989-es Tienanmen téri vérengzést követően bevezetett fegyverembargót. Ezen a téren komoly változást jelent, hogy Jack Straw brit külügyminiszter a minap jelezte, London elérkezettnek látja az időt a szankciók megszüntetésére. (Nagy-Britannia eddig rendszerint óvatosabban állt a kérdéshez, mint a korlátozások feloldása mellett kardoskodó francia-német tengely.)
Szintén a közelmúltban jelentették be orosz illetékesek, hogy nukleáris bombázókat adnának el Kínának. A vadászgépeket a kínaiak egy idén esedékes közös orosz-kínai hadgyakorlat keretében ki is próbálhatják, és „ha van pénzük rá, meg is vehetik” - fogalmazott a hírt bejelentő Vlagyimir Mihajlov tábornok. Ha nyélbe üttetne az üzlet, az jelentősen növelhetné a kínai hadászati nukleáris képességeket.
A kínai védelmi költségvetés 2004-ben hivatalosan 80 milliárd dolláros volt, de amerikai szakértők szerint elképzelhető, hogy Peking valójában akár kétszer, sőt, háromszor annyi pénzt fordít hadászati kiadásokra, mint amennyit bevall.
A fentiekre rímel az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC) Globális Jövő Feltérképezése című jövőkutató jelentése is, amely felhívja a figyelmet Kína katonai erejének veszélyeire - szerintük a Tajvan és a Kína közötti feszültségből könnyen komolyabb háború is kialakulhat.