Az ENSZ kábítószer-ellenes hivatala szerint 2004-ben az előző évhez képest 64 százalékkal, 131 ezer hektárra nőtt a máktermesztésre igénybe vett területek nagysága Afganisztánban. Ez az ország adta tavaly a világ teljes ópiumtermelésének 90 százalékát, s ebből 2,8 milliárd dollár bevétel származott: ez Afganisztán teljes bruttó hazai termékének (GDP) 61 százaléka. Még egy jellemző adat: a világ teljes heroinfogyasztásának 87 százaléka az afganisztáni máktermelésen alapul.
Az afgán kormány már régóta sürgeti a NATO-t, hogy az országban állomásozó, a katonai szövetség által irányított biztonsági erő, az ISAF vállaljon nagyobb szerepet a kábítószer-termelés és -csempészés elleni küzdelemben. A NATO azonban óvatos: részben, mert a katonák nincsenek erre kiképezve, de még inkább azért, mert attól tart, hogy ebben az esetben a lakosság az ISAF ellen fordulna.
Kaderi brüsszeli tárgyalásain részt vett Hikmet Cetin volt török külügyminiszter, a NATO afganisztáni polgári főképviselője is, aki úgy vélte: az országban jelentősen javult a biztonsági helyzet. Egyúttal sürgette a katonai szövetséget, hogy mielőbb hajtsa végre az ISAF mandátumának tervezett kiterjesztését. Az ISAF jelenleg csak Kabulban, illetve Afganisztán északi tartományaiban tevékenykedik, s bár hónapok óta szó van feladatkörének kiterjesztéséről az ország nyugati részére, erről mind a mai napig nem született meg a döntés. Cetin szerint az ISAF katonáinak nyugat-afganisztáni telepítése a következő néhány hónapban megtörténhet, az ország legveszélyesebb, déli részében pedig 2006 első felében jelenhet meg a NATO vezette erő.