Melléklet |
A hvg.hu melléklete Észak-Koreáról |
Novemberben a koreaiak ugyanis több csontot juttattak japán diplomaták kezébe, amelyekről azt állították, hogy azok ’70-es és ’80-as években elrabolt japán állampolgárok maradványai. Japán tudósok azonban közölték: a maradványok nem az elhurcolt emberektől származnak.
A kommunista diktatúra titkosszolgálata a nevezett időszakban több japán állampolgárt rabolt el, akiket aztán később a szigetországba irányított ügynökök kiképzése során használtak fel. Az elhurcoltak száma mindmáig nem ismert pontosan; néhányuk az elmúlt évek során hazatérhetett Japánba, másokról azonban semmit sem tudni. Tokió további 15 ember sorsáról szeretne információkhoz jutni Phenjantól - az utóbbi időben ez képezi a két ország közötti viszony normalizálásának legfőbb akadályát.
„Úgy gondolom, elérkeztünk arra a pontra, amikor az esetleges intézkedések - közöttük akár a gazdasági szankciók - lehetőségét is alaposan meg kell vitatni a kormányon belül” - közölte Hirojuki Hosoda japán kormányszóvivő. „Semmiképpen sem azonnali intézkedésekre kell gondolni, de Észak-Korea ismét nem hajlandó együttműködni velünk a kérdésben, így nincs más választásunk” - mondta a szóvivő. Icsiro Aizawa külügyminiszter-helyettes és Abe Sinzo, a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) egyik prominens vezetője szintén úgy fogalmaztak, hogy itt az ideje keményebb eszközökhöz nyúlni Phenjannal szemben.
© AP |
Az is kérdéses, hogy elérhetnék-e céljukat a Japán által bevezetett szankciók, amennyiben az Egyesült Államok, Kína és Dél-Korea nem csatlakozna Tokióhoz a nyomásgyakorlás terén. Japán a legutóbbi pénzügyi évben valamivel több, mint 25 millió dollárnak megfelelő készpénzt juttatott Észak-Koreának, a közöttük fennálló kereskedelem pedig összességében elhanyagolható mértékű. Egy 2004-ben elfogadott jogszabály mindenesetre lehetővé teszi a tokiói kabinetnek, hogy adott esetben felfüggesszen mindenféle kereskedelmi és hitelfolyósítási tevékenységet a barátságtalan szomszéddal szemben.