A szigorításokat rövid időn belül el akarják fogadtatni, illetve hatályba léptetni, hogy már a Berlin központjában, a II. világháború befejezésének 60. évfordulójára tervezett szélsőjobboldali demonstráció ellen is fel tudjanak lépni. Az uszítás bűncselekményének megvalósulása kiterjedne a náci rendszer dicsőítésének, illetve bűnei bagatellizálásának eseteire is.
A német alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanakkor felvonulások betiltása nem szolgálhat arra, hogy elnyomják a valakinek nem tetsző politikai, vagy egyszerűen szélsőséges vélemények demonstrációkon való kinyilvánításának lehetőségét. Korlátozások csak akkor engedhetők meg, ha fennáll a közbiztonság és a közrend veszélyeztetésének kockázata, de ennek igen nagy valószínűségét a betiltás kezdeményezőinek tényekkel kell alátámasztaniuk.
Az elképzelések szerint kiterjesztenék az úgynevezett védett körzetek számát, ahol eleve igen nehéz tüntetni. Ilyen védett körzet Berlinben a parlament két házának környéke, de a Brandenburgi kapu és a közvetlen közelében létesülő Holokauszt-emlékmű nem. Elvben a törvényhozás épületeinek környékén is lehet tüntetni, különösen akkor, ha nincs ülésnap. Védett körzetek lennének az egykori koncentrációs táborok helyén létesített emlékhelyek.
A szélsőjobb mozgásterének korlátozása főleg azt követően került napirendre, hogy a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) szeptember óta parlamenti fórummal is rendelkezik Szászországban. A párt a drezdai tartományi gyűlésben is kifejtheti a politikai konszenzussal ütköző nézeteit, például azt, hogy Drezda 1945 februári lebombázása az angolszász szövetségesek részéről szintén a Holokauszt fogalomkörébe tartozik. A hét végén, a bombázás 60. évfordulóján a szélsőjobboldal és ellenlábasai tüntetést akarnak rendezni az Elba parti városban.