Jef Raskin, a Macintosh atyja. Korunk polihisztora volt © jef.raskincenter.org |
Ebben az időben a számítógépet elsősorban szövegszerkesztésre használták, s a felhasználónak számos parancssort kellett ismernie, a legegyszerűbb műveletek elvégzésére. Ruskinban 1979-ben ötlött fel először, egy olyan számítógép létrehozása, mely elérhető áron, fogyasztóbarát elveken alapul és ráadásul pofonegyszerű a kezelése.
Egy kicsiny fejlesztői csapat kovácsolódott a felvázolt terv kidolgozására – Ruskin irányítása alatt –, s ők hozták létre az első Macintosht. „A Macintosh projectben kezdeményező szerepet játszott, vagyis ha ő nincs, Macintosh sincs” – meséli Andy Hertzfeld egy korai Mac csapattag.
Ruskin adta a gépnek a Macintosh nevet is kedvenc almája után, ám azt utóbb egy márkanév konfliktus kapcsán az Apple kénytelen volt megváltoztatni. Egészen 1981 nyaráig vezette a projectet az ötletgazda, ám egy Steve Jobsal – az Apple társalapítójával – folytatott vita folyományaként 1982 elején kilépett a cégtől.
„Az egyik leglényegesebb dolog amelyet Jefnek tulajdonítok, az a kezdeti Mac csapat összeszervezése, néhány különleges emberrel, akiknek bár nem feltétlenül voltak „megbízóleveleik” de mindenük megvolt, hogy valami nagyszerűt alkossanak” – nyilatkozta Hertzfeld.
A Mac 1984-es bemutatását követően radikális változásokat hozott a személyi számítógépek iparában. A felhasználónak nem volt szüksége többé parancssorokra, helyettük a monitoron megjelent egy „munkafelület = asztal”, rajta dossziék és iratrendezők melyek a fájlok elhelyezésére szolgáltak.
A Mac végső verziója, melyet 2495 dollárért árusítottak bevezető áron, az első hónapokban gyenge eladási mutatókat produkált. Az asztal felület ötlete azonban gyorsan követőkre lelt, s ennek nyomán megszületett például a Microsoft Windows.
Az Apple-el való szakítását követően Ruskin egy másik számítástechnikai céget is létrehozott az Information Appliance-et, mellyel újabb számítógépet tervezett immár minden ötletét alkalmazva. 2000-ben könyvet jelentetett meg „The human interface” címmel. Élete végéig dolgozott egy olyan szoftveren mely alkalmazza az interfacekkel kapcsolatos elképzeléseinek összességét. Ennek megjelenése márciusra várható – közölte Dave Burstein aki egy a Ruskin életéről szóló filmen dolgozik jelenleg.
Ruskin azonban egyéb érdeklődési területein is sikeres volt, többek közt három hangszeren játszott, képzőművészeti alkotásai a New Yorki Modern Művészetek Múzeumában láthatóak. Ezen túl repülőgépszárnyat szabadalmaztatott, versenyszerűen foglalkozott ijászattal, célba lőtt és alkalomszerűen autóversenyeken is indult.