Engedélyezéssel a kábítószer ellen

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

A tiltott narkotikumok elleni hajsza rengeteg rendőri, vám- és pénzügyőri, valamint egyéb kapacitást kötött le az elmúlt évtizedekben, több-kevesebb sikerrel. Az Egyesült Államokban csak az utóbbi néhány évben több mint 30 milliárd dollárt költöttek a drogellenes harcra. A legtöbb tiltott szer legalizálásával és hatalmas fogyasztási adók kivetésével talán hatékonyabban csökkenthető lenne a drogfogyasztás és a kábítószer miatti bűnözés – írja Christopher Farrell, a BusinessWeek újságírója.

A kereslet az illegális kábítószerekre egyre nagyobb, az erre épülő szervezett bűnözés erősödik - mostanra akár egész nemzeteket is képes terrorizálni. Egyre több ember kerül droggal kapcsolatos bűnözés és a korrupció hálójába. Az Egyesült Államokban 2004-ben a szövetségi bebörtönzések 54 százaléka valamilyen drogtörvény megsértése miatt volt.

Farrell szerint a „háború a drogok ellen” csatakiáltás helyett ki kellene próbálni a „legalizálás, szabályozás, megadóztatás” útját. Ugyanúgy kellene eljárni (legalább az enyhébb) drogokkal, mint a cigarettával vagy az alkohollal - engedélyezni kis volumenű kereskedelmüket és nagymértékű fogyasztási adót kivetni rá.

© AP
Farrell emlékeztet a 20-as évek amerikai alkoholtilalmára. A csempészés és az ezzel foglalkozó bűnszervezetek virágoztak, a bűnözés óriási mértéket öltött, míg az újbóli legalizálás véget vetett az alkoholmaffiák uralmának.

A legalizálás - amellett, hogy rengeteg profitot elvonna a bűnszervezetektől - csökkentené a drogkereskedelemből származó erőszakot és korrupciót, valamint mérsékelné a szennyezett szerek használatából származó kockázatokat is.

Az ötlet egyébként nem újkeletű, már az 1976-ban közgazdasági Nobel-díjjal jutalmazott Milton Friedman is foglalkozott vele. Szerinte a drogok legalizálása gyorsan mérsékelné az azzal kapcsolatos bűnözést és növelné a törvényi kényszerítő erő hatékonyságát. Az ötlet eddig nem kapott túl nagy támogatottságot. Ennek fő oka az, hogy a legtöbben tartanak attól, hogy a legalizálás miatt a drogfüggők száma rohamosan emelkedne, emellett sokan féltik (jogosan) gyerekeiket a könnyen beszerezhető kábítószerektől.

A City University of New York egy közgazdásza, Michael Grossman készített egy felmérést, amely szerint kizárólag a cigaretta reálárának 1975 és 2003 közötti 70 százalékos növekedése miatt csökkent 12 százalékkal a cigarettázók száma az USA-ban. Hasonlóképpen a marihuana árának 1975 és 1992 közötti növekedése körülbelül 70 százalékban „felelős” használatának csökkenéséért.

A magas árak természetesen további illegális terjesztést idéznének elő, de mivel ez a jelenleginél kisebb mértékű lenne, könnyebb lenne kezelni. Az új adóbevételeket pedig leszoktató programokra és erőteljesebb hatósági fellépésre lehetne fordítani.

Természetesen ez a megoldás sem lenne csodaszer a drogproblémák leküzdésére. Elsőre ijesztőnek tűnhet a gondolat, hogy a sarki gyógyszertárban is lehessen kokaint venni, azonban a mostani helyzet sem sokkal jobb – véli a szerző. Aki hozzá akar jutni a kábítószerhez, az így is hozzá tud, azonban a legalizálással és a magas adókkal talán még nehezebben hozzáférhetővé válhatnának a drogok, a többletbevétel pedig jól jöhetne a megelőzésben és leszoktatásban.