© AP |
Az egy évvel ezelőtti merénylet három nappal a spanyolországi parlamenti választások előtt történt és nagymértékben kihatott az ország belpolitikájának alakulására. Jose Maria Aznar jobboldali miniszterelnök és kormánya azonnal az ETA baszk szeparatista mozgalmat vádolta meg a civilek elleni szörnyű támadással. Megalapozatlan kijelentéséért éles bírálatok érték a kormányfőt; a gyanú ugyanis a körülmények alapján már akkor is iszlám terroristákra terelődött.
Aznar elbukta a választást; Jose Luis Zapatero szocialista kormánya került hatalomra. Zapatero azonnal hazahívta a spanyol katonákat Irakból.
A spanyol főügyész szerint nem kétséges, hogy iszlám terrorakció történt: egy, az al-Kaidához kötődő marokkói terrorista csoport vállalta is a felelősséget a merényletért. Azóta számos – többségükben marokkói állampolgárságú személyt – letartóztattak az ügyben, de a történtek pontos forgatókönyve és teljes háttere még nem került nyilvánosságra.
Nehéz nap lesz a mai; túl friss még a szörnyű élmény – vallja sok madridi, akiket mélyen megrázott az egy évvel ezelőtti tragédia. Jellemző, hogy a főváros vasutasai nemrégiben a pályaudvarokon kialakított emlékhelyek felszámolását kérték, mert azok a nap minden percében a szörnyűségekre emlékeztették őket, s mint mondták: ilyen lelkiállapotban képtelenek ellátni munkájukat.