A kínai televízióban élőben közvetített parlamenti ülésen 2896 honatya "igen" szavazatával, ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett fogadta el a törvényt. A szavazás eredményének kihirdetése után a képviselők tapsviharban törtek ki. A jogszabály elfogadása egyébként várható volt, hiszen a pekingi parlament rutinszerűen támogatja az ázsiai ország kommunista párti vezetése által kijelölt irányvonalat.
Hu Csin-tao (Hu Jintao) államfő-pártfőtitkár a törvény elfogadása után azonnal aláírta a jogszabály hatályba lépéséről szóló rendeletet. A törvény elfogadása előtt egy nappal az államfő azt hangoztatta, hogy a kínai hadseregnek készen kell állnia a háborúra, és a nemzet védelmének ügyét minden más dolog fölé kell helyeznie.
Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök mindazonáltal azt hangoztatta, hogy nem "háborús törvényt" hagytak jóvá a képviselők. "A törvény a békés egyesítést szolgálja. Nem Tajvan népe ellen irányul és nem is háborús törvény" - fűzte hozzá a politikus.
A törvény értelmében Kína fenntartja magának a jogot az erőszakos fellépésre, ha Tajvan kikiáltaná függetlenségét vagy kudarcot vallanának az egyesítési tárgyalások. Kína a polgárháború 1949-es befejezése óta de facto független Tajvant a mai napig lázadó tartományának tekinti. Peking az új törvény elfogadása előtt is rendszeresen fenyegetőzött a sziget megtámadásával, ha az kikiáltaná függetlenségét. A jogszabály a katonai fellépés engedélyezésére vonatkozó eljárást szabályozza.
Az új törvény - amelynek tervezete a múlt héten került nyilvánosságra - már elfogadása előtt széles körű nemzetközi tiltakozást váltott ki. A jogszabály ellen Tajvan, Japán és az Egyesült Államok is tiltakozott. Washington önmérsékletre sürgette Pekinget és a törvénytervezet felülvizsgálatát sürgette. Tajvan pedig arra figyelmeztetett, hogy a jogszabály elfogadása ártana a térség stabilitásának, illetve a pekingi és a tajpeji vezetés kapcsolatának.
A kínai parlament hétfői ülésén szintén elfogadott idei védelmi költségvetés a tavalyihoz képest 12,6 százalékkal, 244,65 milliárd jüanra (29,5 milliárd dollár) növeli az ázsiai ország katonai célú kiadásait. Kínai tisztségviselők szerint a növekedés a haderő korszerűsítését, nem pedig háborús készülődést szolgál.