A balkáni ország EU-felvételéhez vezető tárgyalásokat a tavaly decemberben közzétett terv értelmében március 17-én kellett volna megkezdeni. Az EU azt kifogásolta, hogy a zágrábi vezetés nem tesz meg minden tőle telhetőt a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornok felkutatása és Hágának történő kiadása érdekében.
© AP |
Ivo Sanader horvát miniszterelnök kedden Brüsszelben lobbizott a csatlakozási tárgyalások csütörtöki elindításáért - a jelek szerint sikertelenül. Továbbra is csak Ausztria, Magyarország, Szlovénia és Szlovákia támogatja a kérést, hogy Horvátország eddigi érdemeire és együttműködésére, demokratikus fejlődésére tekintettel, a Gotovina-ügytől függetlenül megkezdődhessenek a megbeszélések.
Nyitva áll a kapu
A kapu azonban nyitva áll Zágráb előtt, s akár már egy hónap múlva, a külügyminiszteri tanács legközelebbi ülésén megszülethet a pozitív döntés, ha a horvátok addigra bizonyítják, hogy teljes mértékben együttműködnek a hágai Nemzetközi Törvényszékkel - jelentette ki az EU soros elnöksége nevében Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter.
Olli Rehn, az EU-bizottság bővítési biztosa szerint az elmúlt időben Horvátország jelentős előrelépést mutatott fel. Ugyanakkor emlékeztetett: az Európai Unió mindig is hangsúlyozta, milyen fontos, hogy a nyugat-balkáni országok teljes mértékben együttműködjenek a Nemzetközi Törvényszékkel. Olli Rehn szerint a mostani döntés egyben jelzés a Nyugat-Balkán összes országa felé: Európához tartoznak, s az EU kész befogadni őket - de ehhez teljesíteni kell a feltételeket.
Mind Rehn, mind Asselborn fontos eredményként méltatta, hogy a külügyminiszterek elfogadták a majdani horvát csatlakozási tárgyalások 35 pontos kerettervét. Ez azt mutatja - mondta Rehn - hogy az EU a maga részéről immár készen áll a tárgyalásokra.
A határozat szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdését közös megegyezés hiányában halasztották el. (Ez azt jelenti, hogy legalább egy tagállam ellenezte a tárgyaláskezdést - bár a korábbi hírek szerint nyilvánvaló, hogy ez a tábor jóval több országot tömörített.) A dokumentum végül leszögezi: a csatlakozási tárgyalásokat "közös megegyezés alapján összehívják, mihelyt a külügyminiszteri tanácsülés megállapítja, hogy Horvátország teljes mértékben együttműködik a hágai Nemzetközi Törvényszékkel."
A határozat szövege nem szól a háborús bűnökkel vádolt, bujkáló Ante Gotovina tábornokról: ugyanakkor a dokumentum egy fél mondatban emlékeztet a 2004 decemberi EU-csúcs határozatára, amely szó szerint úgy fogalmazott, hogy a csúcs "felszólítja Horvátországot, tegye meg a szükséges lépéseket a Hágával való teljes mértékű együttműködésre, s megerősíti, hogy a még szabad lábon lévő vádlottat a lehető leghamarabb fel kell kutatni, s ki kell adni Hágának."
A törökök ihatják meg a levét
Eközben Horvátországban egyre nő az euroszkeptikusok aránya. Egy horvát újság által végzett közvéleménykutatás szerint 70 százalék ellenzi Ante Gotovina letartóztatását, és 46 százalék ellene van az uniós csatlakozási törekvéseknek. Az Eurobarometer felmérése szerint a horvát állampolgároknak mindössze 30 százaléka lát potenciális előnyöket az EU-tagságban.
Aggodalmat okoz ugyanakkor uniós diplomata körökben, hogy a török tárgyalások októberre tervezett megkezdése a horvát ügy túszává válhat: Ausztria ugyanis ellenzi Törökország csatlakozását; az év második felében EU-elnökséget adó Egyesült Királyság viszont semmiképp nem halasztaná el az október 3-i török rajtot. Kedden Brüsszelben az a kérdés is megfogalmazódott: komolyan gondolhatja-e bárki is, hogy az Európai Unió előbb kezdjen tárgyalásokat Törökországgal mint Horvátországgal. Az EU egyelőre megosztott ezekben a kérdésekben; s feszült várakozás előzi meg a szerdai diplomáciai döntést.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) közel négy évvel ezelőtt emelt vádat a nyugalmazott katonatiszt ellen, aki azóta szökésben van.
Nem hivatalos életrajzi adatok szerint a most 49 éves Gotovina 18 évesen már a francia idegenlégióban szolgált, mégpedig az elit egységeknél. Volt Afrikában, Guatemalában és Paraguayban. A párizsi Le Monde című lap szerint Gotovina 1978-as leszerelése után francia útlevéllel beutazta a világot. Dél-Franciaországban letelepedve környezetéhez volt légiósok, titkos ügynökök és szélsőjobboldali aktivisták tartoztak, s részt vett egy titkos gaulle-ista szervezet fedőcégének létrehozásában is.
1986-ban Franciaországban öt év börtönre ítélték egy ékszerlopás miatt, 1987 szeptemberében szabadult, s Dél-Amerikába települt át, ahol félkatonai szervezeteknek tartott "szakképzési tanfolyamokat".
1990-ben, néhány hónappal a függetlenség kikiáltása előtt - más források szerint 1991 júniusában - tért haza Horvátországba. Gotovina belépett a horvát hadseregbe, és gyorsan emelkedett a ranglétrán: 1992 októberében a spliti katonai körzet parancsnokává nevezték ki, s e poszton maradt 1996 márciusáig. Sajtóértesülések szerint a horvát hadseregnél töltött időben egy drogcsempész-hálózatot is kiépített.
Bár távollétében Franciaországban két ízben is elítélték korábbi erőszakos cselekményekért, s a francia titkosszolgálat fegyvercsempészéssel vádolta, a horvát tiszt "elérhetetlen" maradt az igazságszolgáltatás számára.
1995 augusztusában Horvátország "Fergeteg" fedőnévvel hadműveletet indított a szerb kézen lévő Krajina térség felszabadítására, s a parancsnokságot Ante Gotovinára bízták. A Nemzetközi Törvényszék 2001. május 21-i vádirata szerint az offenzíva három hónapja alatt a horvát erők számos törvénytelenséget követtek el a krajinai szerbek ellen. "Ezek a bűnök - köztük az el nem menekült krajinai szerbek legyilkolása, gyújtogatások, falvak lerombolása és kifosztása nagymértékben folytatódott még több mint három hónappal azután is, hogy a horvát hatóságok ellenőrzésük alá vonták a térséget".
Az elmúlt években Gotovinát állítólag több mint 600-szor látták: például Pakostanéban, egy boszniai kolostorban, Korzikán, Venezuelában. Közelmúltbeli német lapjelentés szerint az észak-írországi alvilágban, a Valódi IRA berkeiben talált menedékre és pártfogóra.