Európát olyan demográfiai változások fenyegetik, amelyek mélyen érintik majd az egész társadalmat: 2030-ig 20,8 millióval csökken a munkaképes korú lakosság létszáma, illetve 18 millióval kevesebb lesz a gyermek és fiatal.
Bár a bevándorlás némileg segíthet, korántsem helyettesítheti a gazdasági reformokat, többek között a nyugdíjrendszer korszerűsítését, a nyugdíjkorhatár kitolását, a foglalkoztatottsági arány javítását.
A jelentés szerint Európában kevesebb gyermek születik, mint amennyit a lakosság vállalni szeretne, ez is egyértelmű jelzés: a reformoknak ki kell terjedniük a családi kedvezmények, juttatások bővítésére, a gyermekgondozás segítésére.
Az EU öt legnagyobb tagországa közül csupán Nagy Britanniában és Franciaországban várható a lakosság számbeli növekedése a következő években, az EU egészében a népesség 10-15 százalékos csökkenését prognosztizálják 2050-ig. A tagországok közül a természetes szaporulat jelenleg csak Írország, Franciaország és Dánia esetében közelíti meg a szükséges arányt, a legalacsonyabb Cipruson, Csehországban és Szlovákiában.
Míg Európában csökken, az USA-ban nő a népesség
Az Európai Unió összlakossága a 2025-ös 469,5 millióról 2030-ig 468,7 millióra csökken, szemben az Amerikai Egyesült Államokkal, ahol 2000 és 2025 között 25,6 százalékkal gyarapodik a népesség. Az elöregedés nem a jövő jelensége, a népesség számbeli csökkenése pedig már tény az unió egyharmadában és az új tagországokban egyaránt.
Európában megnőtt a várható élettartam, s az idősebb korosztály általános egészségügyi állapota is jelentősen javult. 2030-ban 24 millióra emelkedik a munkaviszonyban álló 55–64 évesek száma, s 34,7 millió nyolcvan évesnél idősebb lakosa lesz a kontinensnek, szemben a jelenlegi 18,8 millióval. 2050-ig 180 százalékkal nő a nyolcvan évesnél idősebbek száma.
2005-től 2030-ig 52,3 százalékkal nő a 65 évesnél idősebb korú népesség, ezzel szemben a 15–64 éves korosztály létszáma 6,8 százalékkal csökken. A munkaképes lakosságtól függő fiatal és idős generáció aránya a jelenlegi 49 százalékról 25 év alatt 66 százalékra nő.
"Az elöregedés, a népességcsökkenés jelensége életünk szinte minden területét befolyásolja, így például az üzleti tevékenységek folyamatát, a munka szervezését, városrendezési kérdéseket, a lakások formatervezését, a közszállítást, a szavazói magatartást, a bevásárlóközpontok infrastruktúráját" - mondta a jelentést ismertető cseh Vladimir Spidla szociális ügyekért felelős EU-biztos.
Reformokat és társadalmi koncepcióváltást
Az említett demográfiai változások súlyosan érintik a jólétet, életszínvonalat, nemzedékek közötti kapcsolatrendszereket. A modern Európában a gazdasági növekedés mindig együtt járt a népszaporulat javulásával. Mivel a születések számbeli csökkenése szorosan összefügg a családi kedvezmények hiányával, illetve a gyermekvállalás miatt a családokra nehezedő terhekkel (a gyermekvállalás korlátozza a munkavállalást, emeli a háztartás költségeit stb.), a különféle kedvezmények jótékony hatást gyakorolnának a születési arányszám alakulására, növelnék a foglalkoztatottsági szintet, különösen a nők esetében.
Vladimir Spidla úgy véli, csupán a politika nem tudja megoldani a problémát, a különféle intézkedésekhez a társadalmi előítéleteknek is változniuk kell: a munkát vállaló anyát sokszor rossz anyának bélyegzik, míg a gyermeküket ellátó férfiakat puhányoknak. Ezt látszik alátámasztani az Eurobarometer tavalyi felmérése, amely szerint a megkérdezett férfiak 84 százaléka jogosultsága ellenére se menne semmiképpen gyermekgondozási szabadságra.
A lakosság elöregedési folyamata várható következményeinek ellensúlyozásához társadalombiztosítási reformokra, az egészségügyi ellátás megújítására van szükség. Szakértők szerint a bevándorlás csupán ideiglenesen enyhíti a problémát. Mások úgy vélik, hogy nagyobb európai uniós pénzalapot kellene fordítani a demográfiai gondok megoldására. Az EU szerepvállalásáról, a szükséges intézkedésekről, tennivalókról, általában magáról a jelenségről tárgyalnak júliusban Brüsszelben, az Európai Bizottság által összehívott tanácskozáson.