Talatot ünneplik © AP |
Észak-Ciprus a sziget 1974-ben bekövetkezett kettéosztása óta teljes politikai és gazdasági elszigeteltségben él: Törökországon kívül a világ egyetlen állama sem ismeri el. Tavaly népszavazást rendeztek Ciprus újraegyesítéséről, ám az a görög ciprióták elutasító döntése miatt megbukott.
Kofi Annan ENSZ-főtitkár a sikertelen referendumot követően rendezési javaslattal állt elő: Mehmet Ali Talat elnökletével ennek megvalósítására jó esély nyílik - ha a görögök is úgy akarják. Talat vasárnap - még miniszterelnökként - felhívással fordult Ciprus görög elnökéhez: Tászosz Papadopulosz tegyen indítványt olyan módosításokra, amelyekkel az újraegyesítési terv a görögök számára is elfogadható.
Törökországnak eminens érdeke a Ciprus-kérdés rendezése, hiszen az Európai Unió - amelynek Ciprus 2004. május 1. óta tagja - a szigetország elismeréséhez kötötte a csatlakozási tárgyalások 2005. október 3-ai megkezdését.
A stratégiai fekvésű Ciprus 1960. augusztus 16-án nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától. Az alkotmány 70:30 százalékarányban rögzítette a görögök és a törökök hatalomból való részesedését, egyben megtiltotta a sziget Görögországhoz való csatolását, az enóziszt. Amikor 1974 júliusában enózisz-párti görög katonatisztek - athéni támogatással - puccsot hajtottak végre, válaszul török csapatok szálltak partra északon és elfoglalták Ciprus területének 40 százalékát. A kettészakadt szigeten - a fővárost is kettévágva - 180 kilométer hosszú demarkációs vonalat húztak, amelynek mindkét oldalán azóta is ENSZ-katonák tartózkodnak. A törökök 1975. február 13-án létrehozták a Ciprusi Török Szövetségi Államot, a sziget föderatív átalakítását célzó tervek meghiúsulása után pedig 1983. november 15-én kikiáltották a csak Törökország által elismert független Észak-Ciprusi Török Köztársaságot. Miután az egyesülési tárgyalások rendre kudarcot vallottak, 2004. május 1-jén csupán a Ciprusi Köztársaság csatlakozott az Európai Unióhoz.
Az 1975. június 8-án népszavazással jóváhagyott első, majd a függetlenség deklarálása után, 1985. május 5-én elfogadott újabb alkotmány értelmében az észak-ciprusi török állam demokratikus, szekularizált köztársaság, amelynek élén az öt évre választott államfő áll. A posztot máig Rauf Denktas töltötte be, akit legutóbb 2000. április 15-én negyedszer választottak újra.
A törvényhozói hatalmat az 50 tagú Törvényhozó Gyűlés gyakorolja. A legutóbbi, 2005. február 20-án megtartott előrehozott parlamenti választásokon a Török Köztársasági Párt a szavazatok 44,5 százalékát szerezte meg, így ismét Mehmet Ali Talat hivatalban levő miniszterelnök kapott kormányalakítási megbízást.
Észak-Ciprus gazdasági mutatói jelentősen elmaradnak a déli, görögök lakta területétől. Az egy főre eső GDP 2003-ban 5600 dollár volt (a Ciprusi Köztársaságban 19 200 dollár). A gazdaság a Törökország nyújtotta segélyeken és hiteleken alapul. Az infláció 2003-ban 12,6, a munkanélküliség 5,6 százalék volt.