A meglévő angol, francia és német mellé az Európai Bizottságnak fel kellene vennie egy negyedik, szláv eredetű munkanyelvet, például a lengyelt - ajánlotta Claude Hagège, a Collège de France professzora egy varsói konferencián.
Az Európai Bizottság összes belső kommunikációja a három fő nyelven folyik, a közösségi törvényeket és a többi dokumentumot az EU 20 hivatalos nyelvére, közöttük magyarra is lefordítják.
A konferencián egy svájci nyelvész és közgazdász, François Grin érdekes problémát vetett fel. Szerinte igazságtalan, hogy a tagállamok többsége az angol, a német és a francia nyelv tanításába-tanulásába kénytelen „befektetni”, hogy polgárai versenyképesek legyenek az EU munkaerő-piacán. Grin azt mondja: ha az angol válik az EU egyedüli munkanyelvévé, akkor Nagy-Britanniának kellene finanszíroznia az angol nyelv tanítását Európa-szerte. (Hasonló lenne a helyzet a német vagy a francia nyelv uralkodóvá válása esetén.)
A nyelvész számítása szerint Brüsszel jelenleg egy EU-polgárra vetítve évente 2,3 eurót költ a többnyelvű rendszer fenntartására, s ez a költség 5,5 euróra nőne, ha mind a 20 hivatalos nyelv az unió munkanyelvvé válna.
Mások úgy tartják, hogy az egy munkanyelvet nem csak a gazdaságossági szempontok teszik indokolttá, hanem az is, hogy a hivatalos dokumentumok szövege sokszor bonyolult, ugyanakkor viszonylag gyorsan kell azokat elkészíteni. Ha pedig az unió felveszi tagjai közé Bulgáriát, Horvátországot, Romániát és Törökországot, akkor a hivatalos nyelvek száma 24-re nő.