A Financial Times szerint mindazonáltal nem várható, hogy a könyv beismerés lesz. A lap felidézi, hogy amikor Szaddám Huszein tavaly júliusban először jelent meg egy iraki bíró előtt, még a bíróság joghatóságát is megkérdőjelezte, és védelmébe vette Kuvait 1990-es megszállását.
Az ügyvéd ugyanakkor felfedte: a volt elnök könyvében "igyekszik kínos helyzetbe hozni a nagyhatalmakat", amelyek az Iránban 1979-ben lezajlott iszlám fordulat után még az iráni terjeszkedési szándékok "hasznos gátját" látták benne. Di Stefano szerint azonban Szaddám Huszein lerántja a leplet arról is, hogy Franciaország és Nagy-Britannia "miképp verte őt át", segítve Iránt is az Irakkal vívott, nyolc évig tartó háborúban.
Az ügyvéd szerint az amerikaiakat, akik Huszeint őrzik, nem zavarja, hogy a volt elnök emlékiratai írásába fogott.
Di Stefano elmondta: Huszein az írás mellett tévét is néz; amerikai őrei különös gondot fordítottak arra, hogy megnézze Dzsalal Talabani új államfőnek, a Baasz-rezsim által korábban eltiport kurd kisebbség tagjának elnöki beiktatását.
A Financial Times megjegyzi, hogy Szaddám Huszein eddig is szívesen állította be magát nagy regényírónak, bár a 2003-as háború előtt megjelent könyveiről - amelyeket a legfigyelmesebben a nyugati hírszerző központokban olvasgattak - most már úgy tartják, hogy azokat az ő útmutatásai alapján egy bizottság írta.
Negyedik és utolsó regénye azonban, amely arról szól, hogy egy arab miként mér vereséget amerikai és zsidó ellenségeire, már nem jelenhetett meg, miután az amerikaiak 2003-ban bevonultak Irakba és eltávolították Huszeint a hatalomból - áll a brit lapban.