Még forró a helyzet Üzbegisztánban

Szemtanúk szerint a 300 ezres kelet-üzbegisztáni városban mindenütt katonai járművek cirkálnak, a fontosabb útkereszteződéseket páncélosok, illetve állig felfegyverzett katonák őrzik. A hadsereg osztagai Andizsánban pénteken tüzet nyitottak több ezer tüntetőre, és összecsaptak fegyveres felkelőkkel. A tüntetések és az összecsapások szombaton is folytatódtak. Egy helyi emberjogi aktivista azt állította, hogy a halottak száma elérheti az ötszázat is.

Az állami orosz televízió arról számolt be, hogy a hozzátartozók megkezdték a holttestek eltemetését, illetve elszállítását, miközben a kórházak nemcsak sebesültekkel vannak tele, hanem a hullákat is oda szállítják. Mintegy ötszáz áldozatra utalt egy orvosnő is, aki neve elhallgatását kérve vasárnap reggel telefonon azt nyilatkozta: a katonák által őrzött 15. számú andizsáni iskola előtt több száz tetem fekszik. A helyszínre sorra érkeznek a város lakói, hogy az áldozatok közül azonosítani próbálják hozzátartozóikat. Az orvosnő körülbelül ötszáz holttestet említett. Hozzátette, hogy a péntek óta tartó tüntetések, illetve az azt követő, rendkívül durva hatósági fellépés során mintegy 2000 személy sebesült meg.

Az államfő szerint normalizálódik a helyzet

E helyzetképekkel szemben az andizsáni viszonyok normalizálódását hangsúlyozta Iszlam Karimov üzbég államfő hivatala. Közleménye szerint nincs megerősített járőrözés a város utcáin, nincsenek ellenőrzőpontok, úttorlaszok. A kormány teljeséggel ellenőrzése alatt tartja a helyzetet, megszokott rendben dolgoznak a hivatalok, folyamatos az áramellátás, a telefonösszeköttetés. Nem igaz, hogy ég a helyi adminisztráció épülete, amint a média jelentette szemtanúk közlései alapján - mondta az államfői hivatal sajtószolgálatának illetékese.

A tüntetések pénteken kezdődtek a kelet-üzbegisztáni Andizsánban, a s a tiltakozók Iszlám Karimov elnök lemondását követelik. Az államfő ezzel szemben iszlám szélsőségeseket vádolt a tiltakozó megmozdulások megindításával, konkrétan a Hizb ut-Tahrír al-Iszlámi (Iszlám Felszabadítás Pártja) betiltott terrorszervezetet, amelynek szóvivője ugyanakkor cáfolta az elnök állítását.

Jack Straw brit külügyminiszter elítélte az üzbég hatóságokat a tüntetők ellen végrehajtott véres katonai akcióért. "Az üzbég hatóságok súlyosan vétettek az emberi jogok ellen" - mondta Londonban, a BBC rádiónak adott nyilatkozatában. Demokratikus reformokat sürgetett a tekintélyelvű kormányzás alatt álló közép-ázsiai országban, s felszólította az üzbég hatóságokat: engedjék be az országba a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit és más külföldi szervezetek megfigyelőit, hogy ellenőrizni lehessen a több száz halálos áldozatról szóló szemtanú-beszámolókat. 

Az üzbég kormány visszautasította Straw bírálatát. A taskenti külügyminisztérium nyilatkozata tagadta, hogy a hadsereg katonái tüntetőkre lőttek volna, és gunyorosan úgy fogalmazott: a brit diplomácia vezetője a jelek szerint azt hiszi magáról, hogy több ezer kilométeres távolságból is jobban tudja, mint a helyi hatóságok, hogy mi történt Üzbegisztánban. 

Könyörögtek, de lelőtték őket

Közben újabb, a korábbiaknál részletesebb szemtanú-beszámolókat közöltek a hírügynökségek a pénteki andizsáni vérontásról. Ezek szerint a katonák nemcsak a tüntető tömegre lőttek, hanem azokra a fegyveres felkelők által túszul ejtett rendőrökre is, akiket a katonák kordonján áttörni próbáló fegyveresek élő pajzsként maguk elé kényszerítettek, amikor előjöttek az általuk korábban elfoglalt helyi kormányzati épületből. A túszul ejtett rendőrök hangosan rimánkodtak a katonáknak, hogy legyenek rájuk tekintettel, de hasztalan - mondta egy névtelenül nyilatkozó andizsáni lakos. Más beszámolók szerint a katonák néhány sebesültet lelőttek, ahelyett hogy orvosi segítséget szereztek volna a számukra.

Lavrov aggódik

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap aggodalmát fejezte ki az üzbegisztáni fejlemények miatt, úgy vélve, hogy "a tálib csoportok bizonyos képviselőinek" is szerepük van az eseményekben. "Eléggé nyugtalanító értesülések szerint (a felkelést) előre eltervezték - mondta a külügyminiszter az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek Bécsben, ahol jelenleg látogatáson tartózkodik. - Személyek több olyan csoportjával állunk szemben, akik közül egyeseket terrorizmusért köröznek, s a térségből, Afganisztánból és a tálibok táborából jöttek." "Értesüléseink szerint a (felkelést) tervező csoport főként a tálibok bizonyos képviselőiből áll - folytatta Lavrov. - Ha hagyjuk tevékenykedni a terroristákat, az egész térséget a válság szélére sodorjuk." Az orosz diplomácia vezetője szerint "a fő feladat az, hogy a kialakult helyzetből levonjuk a tanulságot".

Üzbegisztán az Egyesült Államok szövetségese az Irak elleni hadműveletben. A Nyugat ugyanakkor azzal vádolja az 1989 óta uralmon lévő elnököt, hogy durván megsérti az emberi jogokat. Értesülések szerint meghaladja a hatezret a vallási vagy politikai okokból bebörtönzöttek száma.

Az EBESZ kér

Az erő alkalmazásáról való lemondásra és az emberi jogok alapelveinek tiszteletben tartására kérte a kelet-üzbegisztáni véres konfliktusban érintett összes felet Miroslav Jenea, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) taskenti képviselője. Taskentben kiadott és az EBESZ bécsi székhelyére vasárnap eljutott közleményében Jenea arra intette az üzbég kormányt, hogy "tanúsítson mérsékletet, és vegye figyelembe a zavargásokba belesodródottak emberi jogait". Mélységes sajnálattal szólt az andizsáni zavargások miatti halálesetekről, és együttérzését hangoztatta a hirtelen támadt erőszakba belekeveredett ártatlan emberek hozzátartozóival. Az EBESZ-képviselő arra ösztökélt minden felet, hogy a konfliktus békés megoldásán munkálkodjon, és felajánlotta a szervezet segítségét "a zavargások mélyen húzódó okainak kivizsgálásában egy életképes megoldás céljából".

Ideiglenes határnyitás

Időközben ismét megnyitották az üzbég-kirgiz határt egy szakaszon - közölte egy illetékes a kirgiz határőrségnél. A határátlépést egyelőre átmeneti időre, öt napra tették lehetővé Kara-Szu határvárosnál a két ország hatóságainak szombat éjszakai megállapodása értelmében. A hivatalos indoklás szerint a határ mindkét oldalán elterülő város két részébe hagyományosan a piacra átjárók érdekében teszik lehetővé az átkelést. Továbbra is lezárva marad viszont a Tádzsikisztánnal közös határszakasz. A kelet-üzbegisztáni Andizsánban pénteken kitört zavargások nyomán több ezren menekültek Kirgizisztán felé, sokuknak a pénteki határlezárás ellenére is sikerült átjutniuk a szomszédos országba. Az Andizsántól ötven kilométerre keletre fekvő Kara-Szunál előző nap szintén zavargások törtek ki. A városba mintegy háromezer menekülő érkezett, akik megpróbáltak helyreállítani egy lerombolt hidat, hogy átkelhessenek a határfolyón.