Az iráni parlament május 15-én fogadta el a törvényt, amely arra kötelezi a kormányt, hogy biztosítsa a nukleáris fűtőanyag előállítását, ezen belül az urániumdúsítást, amelynek lehetőségét jelentős aggodalom övezi világszerte. A jogszabály nem kötelezi a kormányt az urániumdúsítás azonnali felújítására, de növeli a nyomást annak érdekében, hogy a kormány ne mondjon le sok vitát keltő atomprogramjáról, azon belül az urániumdúsításról.
A konzervatív hit- és jogtudósokból álló Őrök Tanácsa köteles megvizsgálni minden egyes, a parlament által elfogadott jogszabályt, amely csak azután emelkedhet törvényerőre, ha azt az Őrök Tanácsa jóváhagyja.
A nemzetközi nyomás hatására Irán tavaly novemberben felfüggesztette urándúsítási programját. Az Egyesült Államok és szövetségesei azt gyanítják, hogy polgári célú atomenergia-programjának örve alatt Teherán valójában atomfegyver előállítására törekszik. Irán viszont kitartóan állítja, hogy atomprogramja békés célú, kizárólag elektromos energia előállítására irányul.
Pervez Musarraf pakisztáni elnök a Der Spiegel című német hetilapnak adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy Irán nagyon szeretne saját atombombára szert tenni. A Spiegel szombaton megjelent számában közzétett nyilatkozatban Musarraf ugyanakkor óva intette a Nyugatot attól, hogy megelőző céllal háborút indítson Irán ellen. A pakisztáni vezető szerint: „Egy ilyen háború a világ jelenlegi állapotában katasztrófához vezetne, s lázadást eredményezne a muzulmán világban. Miért kellene új fontokat nyitni?"
Az Európai Unió nevében Franciaország, Nagy-Britannia és Németország tárgyalásokat folytat Iránnal. A 25 tagú unió azt akarja elérni, hogy Teherán mondjon le az urándúsításról cserébe kereskedelmi, gazdasági és technológiai segítségért, illetve támogatásért.