| Berlin "szűkebb" EU-t akar? |
A holland népszavazás előzetes végeredményének szerda esti kihirdetése után Gerhard Schröder német kancellár állítólag telefonon hívta fel holland kollégáját, akinek azt ajánlotta, hogy Hollandia is vegyen részt egy az EU-t alapító országok egy "szűkebb" csoportjában. "Schröder úr abban a percben a telefonhoz nyúlt, amikor ismertté vált a holland eredmény. Egyértelmű, hogy a hívás ötlete nem abban a pillanatban fogalmazódott meg a fejében" - idézett név nélkül egy magas beosztású EU-bennfentest a PA. |
Az gazdasági félelmeket kiváltó francia és holland népszavazás elutasító eredménye Jenkins szerint nem a voks tárgyát képező EU-alkotmánynak szólt, hanem Franciaországban inkább belpolitikai okai voltak, Hollandiában pedig az unió működésével kapcsolatos más szempontok: például a tagországok befizetéseinek rendszere, vagy a bevándorláspolitika elutasítása vezérelte a szavazókat a „nem” behúzásakor.
A nemmel szavazók között minden bizonnyal akadtak olyanok is, akik munkahelyüket féltik – részben az új kelet-európai EU-polgároktól, részben pedig az egyre drasztikusabb leépítéseket tervező nyugat-európai munkáltatóktól. Ezen kívül a gazdaság lassulása miatt növekedhet a munkaidő és a bérek is csökkenhetnek Nyugat-Európában.
Kérdés, hogy az európai gazdaság indikátorának számító euró utóbbi napokban produkált gyengülése milyen hatással lesz az eurózóna gazdaságára. Csütörtök reggelre egy euró már csak 1,22 dollárt ért, amelyben nagy része lehetett a német Stern magazin az Európai Monetáris Unió (EMU) széteséséről szóló beszámolójának is.
A lap szerint Hans Eichel német pénzügyminiszter és Axel Weber német jegybankelnök ugyanis elemzők előtt taglalta Németország az eurózónából való esetleges kilépésének lehetőségét. A hírt azonban gyorsan cáfolták, és az elemzők is siettek leszögezni, hogy az eurózóna szétesése nem lehet reális lehetőség.
Jenkins szerint az euró dollárral szembeni jelenlegi gyengülése csak átmeneti lehet, mert bár az EU-ban kialakult politikai bizonytalanság negatívan hatott, az árfolyam változását talán ennél is jobban befolyásolta az Egyesült Államok gazdasági folyamataival kapcsolatos dollárerősödés. A valóság az, hogy az euró az EU gazdasági lassulásának hatására már korábban gyengülni kezdett, a népszavazások keltette „krízis” csak lökést adott az árfolyamesésnek – tette hozzá.
A forint a régió valutáival együtt az eurót követve gyengült a francia nem kihirdetését követően, ám a holland elutasítás híre már nem húzta tovább az árfolyamot. A kereskedők szerint a holland nemet már szerdán beárazta a piac, és csütörtökön konszolidációval indult az üzletmenet az összes piacon. A régiós valuták erősödtek, a dollár viszont nem várt gyengülésnek indult.
Nagy kérdés most az is, hogy a politikai mikor és milyen feltételekkel fogadhatja el az EU a 2007 és 2013 közötti évekre szóló keretköltségvetését. Az EU elnökségét jelenleg ellátó Luxemburg szerette volna még júniusban elfogadni a tervszámokat, ám az eurobürokratákban csalódást keltő népszavazások után ennek esélye is csökkent. Az unió következő elnöke, Nagy-Britannia még tovább tolhatja a költségvetés elfogadását.
Pedig a hollandok többsége egyes elemzők szerint épp azért szavazta le az alkotmányt, mert úgy érezte, hogy az EU büdzséjébe – egy főre eső összeget számítva – legtöbbet befizető Hollandia érdekeinek képviselete a hozzájárulásával nem áll arányban.
Kovács László, az EU adó- és vámügyekért felelős biztosa szerint a népszavazások eredményének hatására számolni kell a nemzeti önzés, a bezárkózás felerősödésével, a szolidaritás rovására. Ez szerinte is nehezítené a 2007-2013-as uniós költségvetés elfogadását, noha jó lenne, ha a megállapodás minél gyorsabban, lehetőleg már a júniusi csúcson megszületne.
A költségvetés elfogadása a kelet-európai tagállamoknak minden eddiginél magasabb uniós támogatási forrásokat jelenthet. Jenkins szerint ezért a költségvetés elfogadását is veszélyeztető francia és holland elutasítás így közvetve a kelet-európai tagokra is negatív hatással lehet. Szerinte az új tagoknak el kell dönteniük, hogy hozzájárulnak-e a mostani problémák megoldásához - ezzel ugyanis biztosíthatnák a növekvő EU-támogatások további beáramlását.
Az újonnan csatlakozott EU-tagállamok vezetői igazából elégedettek, hogy az európai alkotmány elvetésével egy nagyobb angolszász befolyással bíró, gazdaságilag liberálisabb Unió előtt nyílt meg az út – írta a francia Le Figaro kedden. A konzervatív lap szerint a már csatlakozott lengyelek, baltiak és magyarok tulajdonképpen örülnek, hogy a "morális és szociális leckét osztogató Franciaország" háttérbe szorul, és a politikai Európa meggyengülésével megnyílik az út egy a gazdaságra koncentráló, angolszász érdekeltségű Unió irányába.
Magyarország mindenesetre nagyobb szomszédjához, Lengyelországhoz igazítja a költségvetéssel kapcsolatos álláspontját, hogy együtt könnyebben érjék el céljaikat – erről hétfőn tárgyalt Gyurcsány Ferenc magyar és Marek Belka lengyel kormányfő. Belka szerint Varsó fájlalja az európai alkotmány elutasítását, de az nem jelent katasztrófát az unió számára. Gyurcsány azt mondta, hogy a francia elutasítás után sok mindent újra kell gondolni, egy dolog kivételével: hogy van-e szükség az unióra, mert ez nem kérdés.
A jelenleg kialakult - sokak által drámainak tartott - politikai helyzet azonban még a tagországok hasznára is válhat - vélik egyes elemzők. A Commerzbank az EUObservernek nyilatkozó munkatársa szerint a politikai krízis arra ösztönözheti a kormányokat, hogy figyelmüket teljes egészében a gazdasági kérdésekre irányítsák, és felgyorsuljanak a gazdaság fellendülését célzó, korábban elfogadott EU-programok. A gyenge euró pedig az európai exportőrőket segíti - mondták az optimista álláspont képviselői.