Veszélybe kerülhet Románia és Bulgária felvétele

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az EU-alkotmányról rendezett francia és holland népszavazás kudarca utáni új helyzetben Románia és Bulgária EU-felvétele is kérdésessé válhat - írta pénteken közölt elemzésében a The Economist, amely szerint a francia belpolitikai fejlemények az egységes piac sérülésének kockázatát is felvetik.

A vezető brit gazdasági-politikai hetilap elemzése szerint a "nem" melletti kampánynak Franciaországban és Hollandiában is jelentős eleme volt az EU múlt- és jövőbeli bővítéseinek megkérdőjelezése és következményei. Sok szó esett a lengyel vízvezeték-szerelőkről, a munkahelyek keletre vándorlásáról, és különösen erős volt az ellenségesség a török csatlakozással szemben.

Komoly az esélye ezért, hogy a francia és a holland népszavazás után az EU vezetői szembefordulnak az unió további bővítésével, és akár Románia és Bulgária két év múlva esedékes felvételét is megtagadhatják, és törölhetik a Törökországgal októberre tervezett csatlakozási tárgyalásokat is - áll a brit hetilapban.

Az elemzés szerint mindazonáltal éppen a bővítés a legsikeresebb az összes uniós politika közül. A tíz új tagország tavaly májusi felvétele a béke és a növekvő jólét övezetét teremtette meg az EU határain, és olyan gazdasági dinamizmust importált, amelyre a "régi kontinensnek" már nagy szüksége volt.

A török csatlakozásnak is komoly stratégiai előnyei lennének, mivel elősegítené a Nyugat és az iszlám világa közötti feszültség oldását.

Nyilvánvaló, hogy az európai választók e tételek egyikéről sincsenek meggyőződve, de ez legalábbis részben annak a következménye, hogy vezetőik jórészt hozzá sem kezdtek a bővítés előnyeinek elmagyarázásához - áll a The Economist elemzésében.

A hetilap úgy véli: mivel Franciaország és más uniós tagországok jó eséllyel minden további bővítést népszavazásra fognak bocsátani, a politikusoknak jobb értékesítési technikákat kell elsajátítaniuk, mégpedig gyorsan.

A The Economist szerint a francia és a holland népszavazás eredménye után jelentőssé vált az egységes EU-piac sérülésének kockázata is, és az EU vezetőire hárul az a feladat, hogy ezt mindenáron elhárítsák.

A gazdasági liberalizációt ellenző Dominique de Villepin új francia miniszterelnök kormánya a kudarcot vallott népszavazás után kísértést érezhet ugyanis annak kipróbálására, hogy meddig lehet elmenni a javak, a szolgáltatások, a munka és a tőke szabad áramlását előíró EU-szabályok érvényesülésének akadályozásában - írta pénteki elemzésében a londoni hetilap.