Tony Blairt, aki a soros brit EU-elnöki időszak júliusi kezdete előtt tárgyalt Londonban Josep Borrell európai parlamenti elnökkel, a megbeszélés utáni sajtóértekezleten kizárólag a Nagy-Britanniának járó, jelenleg évi 3,16 milliárd font uniós visszatérítés sorsáról kérdezték, miután Jacques Chirac francia elnök előző nap arra szólította fel Londont, hogy "szolidaritási gesztus gyanánt" mondjon le erről.
Blair a pénteki sajtótájékoztatón megismételte: ha nem lenne a visszatérítés – amelyet még Margaret Thatcher volt konzervatív kormányfő harcolt ki 1984-ben –, Nagy-Britannia nettó uniós hozzájárulása a francia befizetés 15-szöröse lett volna csak az utóbbi tíz évben.
A brit kormányfő szavai szerint a visszatérítés célja korrigálni az uniós pénzek "egyébként meglehetősen méltánytalan elosztását". Blair szerint ez a méltánytalanság abból ered, hogy az Európai Unió költségvetésének még mindig a 40 százaléka összpontosul a mezőgazdasági politikára, miközben az agrárszektorban az EU lakosságának 5 százaléka dolgozik, a teljes uniós kibocsátás kevesebb mint 2 százalékát állítva elő.
Gordon Brown brit pénzügyminiszter még Blair és Borrell pénteki találkozója előtt, a BBC rádiónak adott - ugyancsak Franciaország címére intézett -, meglehetősen éles hangú nyilatkozatában azt mondta: az EU előtt álló valós problémák elkendőzésével ér fel, ha valaki azt állítja, hogy az uniós alkotmányról tartott népszavazások bukásának vagy a 10 százalékos európai munkanélküliségnek a brit visszatérítés az oka.
Brown szerint Chiracnak nincs oka panaszra a brit visszatérítés miatt, amikor Franciaország csak agrártámogatás formájában még 2013-ban is várhatóan 9 milliárd eurót kap a közös kasszából. Nagy-Britannia nem tekinti tárgyalási alapnak sem a visszatérítés megszüntetéséről szóló javaslatokat, és ha kell, vétót alkalmaz ebben a kérdésben – mondta a brit pénzügyminiszter.
Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke a brit kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón – amelyen egyébként őt szinte egyáltalán nem kérdezték – a francia és a holland népszavazás utáni helyzetről azt mondta: Európa "nehéz időket él át (...) elmondható, hogy önazonossági válságba kerültünk".