Az esküdtek kiválasztásával kezdődött meg hétfőn az egyesült államokbeli Mississippi államban a 80 éves Edgar Jay Killen pere, akit azzal vádolnak, hogy részt vett három polgárjogi aktivista 41 évvel ezelőtti meggyilkolásában.
A múlt szellemeit felidéző tárgyalás zavartalanságáról szigorú biztonsági intézkedésekkel gondoskodnak az egykor cinkos hallgatásba burkolódzó kisvárosban, ahol ma sokan a múlt lezárását várják a pertől. Tavaly koalíció alakult a megye fehér, fekete és soktó indián lakosainak a képviselőiből, amely igazságot követelt az áldozatoknak.
A déli államban 1964-ben három aktivista afro-amerikai lakosokat segített abban, hogy felvétessék magukat a választói névjegyzékbe. A két fehér és egy afro-amerikai önkéntes éppen egy feketék látogatta felperzselt templom romjainak látogatására indult, amikor a helyi rendőrök gyorshajtásért letartóztatták és a megyei börtönbe zárták őket. A Ku Klux Klan fajüldöző szekta tagjai eközben elhatározták, hogy végeznek velük, vezetőjük, a gyanú szerint, a baptista prédikátorként is tevékenykedő Edgar Jay Killen volt. Pár óra elteltével a rendőrök elengedték a három fiatalt. Gépkocsijukat két jármű vette üldözőbe a Klan tagjaival, egy földúton kiráncigálták őket az autóból, közvetlen közelről lelőtték őket, holttestüket pedig egy földgátba dózerolták. A rendőrség 44 napos kutatás után találta meg földi maradványaikat.
1964-ben elkövetett hármas gyilkosság sokkolta az amerikai közvéleményt és nagy lendületet adott a polgárjogi mozgalomnak az utóvédharcát vívó fajimegkülönböztetéssel szemben.
A hármas gyilkosságról azóta könyvek jelentek meg, Alan Parker pedig 1988-ban filmet forgatott róla Lángoló Mississippi címmel. A cím a kiszemelt áldozat otthona előtt meggyújtott fakereszt megfélemlítő módszerére utal.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a Ku-Klux-Klant gyanúsította. 1967-ben 18 személyt állítottak bíróság elé, de nem gyilkossággal vádolták őket, hanem azzal, hogy összeesküdtek az áldozatok polgári jogainak a megsértésére. Hét vádlottat börtönbüntetésre ítéltek, a többit a kizárólag fehérekből álló esküdtszék határozatképtelensége miatt felmentették. Edgar Jay Killen elmarasztalásához egy esküdt szavazata hiányzott csupán.
Az FBI 2000-ben nyilvánosságra került titkos dokumentumai megerősítették a gyanút, hogy Killen mozgósította a Klan tagjait, amikor értesült a három fiatal letartóztatásáról. A magát ártatlannak valló Killent most három rendbeli gyilkossággal vádolják.
A bíróságok az elmúlt egy évtizedben már többször is szolgáltattak kései igazságot lincselések áldozatainak. 1998-ban a Ku Klux Klan birodalmi varázslóját ítélték el egy 1966-os gyilkosságért. 2002-ben Alabamában életfogytiglani börtönre ítélték azt a Klan-tagot, aki 1963-ban palackbombával felgyújtott egy birminghami templomot és négy fekete iskolás lány halálát okozta. A vádemeléseket fontolgató FBI két hete genetikai és halottkémi vizsgálat céljából kiemelte sírjából a 14 éves fekete fiú, Emmett Till földi maradványait, akit az ötven éve azért gyilkoltak meg, mert ráfütyült egy fehér nőre.
Az amerikai szenátus olyan törvény elfogadására készül, amelyben bocsánatot kér azért, hogy nem hozott szövetségi törvényeket a lincselések megakadályozására. Az eseményen jelen lesz a 91 éves fekete James Cameron, a lincselések egyetlen ma is életben lévő túlélője. A faji indítékú lincselésnek 4500-5000 fekete áldozata lehetett a déli államokban a történészek becslése szerint.