Mit érdemes tudni az iráni elnökválasztásról?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Elnökválasztást tartanak pénteken Iránban, az 1979-es iszlám forradalom óta immár kilencedik alkalommal.

Minden 15 év feletti iráni jogosult a szavazásra. Ennek értelmében, mint az iráni belügyminisztérium szerdán bejelentette, Irán 67 millió lakosából 46,8 millióan járulhatnak az urnákhoz.

Az elnöki mandátum négyéves. A hivatalban lévő elnökök indulhatnak egy második mandátumért is, amely után azonban le kell mondaniuk, mint a leköszönő Mohammed Hatami elnök esetében is történik.

A jelöltek alkalmasságát az Őrök Tanácsa - hat magas rangú vallási vezetőből és hat iszlám jogászból álló testület - vizsgálja meg. Az elnökségre pályázóknak iráni nemzetiségűnek és állampolgárságúnak, továbbá kiemelkedő politikai vagy vallási személyiségnek kell lenniük, tanúságot kellett tenniük hitbuzgalmukról és az iszlám köztársaság iránti hűségükről.

Az Őrök Tanácsa kizárja a nőket a választhatóságból, annak ellenére, hogy egyes magas rangú vallási vezetők és emberi jogi ügyekben fellépő ügyvédek tiltakoznak ez ellen, arra hivatkozva, hogy az ország alkotmánya nem tiltja a nők elnökké választását.

Rekordmennyiségű, 1014 jelentkező közül végül hét jelöltnek, kizárólag férfiaknak engedélyezte az indulást az Őrök Tanácsa. A választási kampány május 27-én kezdődött, és szerdán éjfélkor ért véget. A hét jelölt közül ketten síita vallási elöljárók, hárman korábban a keményvonalas Forradalmi Gárda tagjai voltak. Négyen konzervatív, hárman reformer hírében állnak. Koruk 43 és 70 év között van.

Ha egyik jelölt sem szerez abszolút többséget (50 százalék plusz egy szavazat), akkor a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között második fordulót rendeznek a választási eredmények kihirdetését követő első pénteken. 1979 óta még nem volt példa második fordulóra az iráni elnökválasztásokon. Hatamit első alkalommal, 1997-ben rekordarányú 79,9-os részvétel mellett választották meg a szavazatok 69 százalékával. 2001-ben, amikor Hatamit 77 százalékos szavazataránnyal választották újra, 66, 8 százalék élt szavazati jogával. A legalacsonyabb részvételi arány 1993-ban volt, Ali Ahbar Hasemi Rafszandzsani megválasztásakor, amikor csak 50,7 százalék ment el voksolni.